KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/november
KRÓNIKA
• N. N.: Odeon
• Kovács András Bálint: Christian Metz halálára
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Filmművészet, nulla év Velence
• Bikácsy Gergely: Az előretolt fényőrség Godard, a félkegyelmű
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Aranykor és utóélet A hatvanas évek mozija
• Gaál István: Gazdag pillanatok Részletek egy portréfilmből
• Ozsda Erika: A kis vakond Forgatási riport – képregény
• Kozma György: És mi van, ha mégis erkölcsromboló a mozi? Hamlet és Magenheim

• Gelencsér Gábor: Iskolamozi Beszélgetés Lányi Andrással
KÖNYV
• Kelemen Sándor: Peternák Miklós: Új képfajtákról

• Báron György: Hideg fej, hideg szív, játékos test Ismeretlen ismerősök: Atom Egoyan
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Sursum corda A túrkevei angol báró
KRITIKA
• Balassa Péter: Szépen, nyugodtan, egyszerűen Senkiföldje
• Ardai Zoltán: Kifosztott szemfényvesztők A turné
• Turcsányi Sándor: Sózzuk meg a farkát! Live Show
• Hegyi Gyula: Kínai vízum Őszi hold
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A cementkert
• Báron György: Az örömváros
• Hirsch Tibor: A cég
• Turcsányi Sándor: Gyilkos nap
• Barotányi Zoltán: Felelősségünk teljes tudatában
• Mockler János: Tina
• Tamás Amaryllis: Nyomul a 8. Dimenzió!
• Bíró Péter: Úton hazafelé
• Harmat György: Sliver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülő

Gáti Péter

 

A film főhőse csak métereket képes repülni maga gyártotta faalkotmányán. A néző azonban sokkal rosszabbul jár, mert „befogadói repülés” nélkül kényszerül túlélni ezt a filmes légiveszélyt. Szállni tudó szerkezet gyártásával – a madarak analógiájára – Leonardo da Vinci után sokan kísérleteztek. Hősünk is így tesz, csakhogy az ő igyekezete egy árnyalattal elüt az elődökétől. 1912-ben ugyanis – történetünk idején – a repülőgép már megvalósult álom. Az isten háta mögötti, a török–bolgár határon levő faluban azonban még nem láttak ilyet. Így a nyáját legeltető pásztort a feje felett elhúzó masina örökre rabul ejti, ezt akarja emlékezetből megalkotni a maga gyönyörűségére. Nem kell aviatikusnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk a végkifejletet. Ennek ellenére „végigizgulhatjuk” a kissé ormótlan gép készítésének és kipróbálásának aprólékosan részletezett fázisait.

A háttérben közben háború dúl, amiről mellékesen képes beszámolót nyújt – unaloműzőnek (?) – a rendező. Igaz, a háború, a mohamedán–keresztény ellentétek csak néhány folklorisztikus motívum erejéig jutnak szóhoz. A repülő alkalmatosság mellett „eltörpülnek” a fosztogatások, a pásztor menyasszonyának megerőszakolása, talán még jobb sorsra érdemes, repülni vágyó emberünk halála is. Őt ugyanis saját, bolgár vérei végzik ki. Bizony, senki sem próféta...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6868