KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/november
KRÓNIKA
• N. N.: Odeon
• Kovács András Bálint: Christian Metz halálára
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Filmművészet, nulla év Velence
• Bikácsy Gergely: Az előretolt fényőrség Godard, a félkegyelmű
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Aranykor és utóélet A hatvanas évek mozija
• Gaál István: Gazdag pillanatok Részletek egy portréfilmből
• Ozsda Erika: A kis vakond Forgatási riport – képregény
• Kozma György: És mi van, ha mégis erkölcsromboló a mozi? Hamlet és Magenheim

• Gelencsér Gábor: Iskolamozi Beszélgetés Lányi Andrással
KÖNYV
• Kelemen Sándor: Peternák Miklós: Új képfajtákról

• Báron György: Hideg fej, hideg szív, játékos test Ismeretlen ismerősök: Atom Egoyan
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Sursum corda A túrkevei angol báró
KRITIKA
• Balassa Péter: Szépen, nyugodtan, egyszerűen Senkiföldje
• Ardai Zoltán: Kifosztott szemfényvesztők A turné
• Turcsányi Sándor: Sózzuk meg a farkát! Live Show
• Hegyi Gyula: Kínai vízum Őszi hold
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A cementkert
• Báron György: Az örömváros
• Hirsch Tibor: A cég
• Turcsányi Sándor: Gyilkos nap
• Barotányi Zoltán: Felelősségünk teljes tudatában
• Mockler János: Tina
• Tamás Amaryllis: Nyomul a 8. Dimenzió!
• Bíró Péter: Úton hazafelé
• Harmat György: Sliver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zugügyvéd zavarban

Képes Júlia

 

Sergio Corbuccinak ebben a filmjében megtalálhatjuk a bűnügyi történethez szükséges összes „elengedhetetlen” kelléket, a szó jó és rossz értelmében egyaránt. Van benne jónéhány hulla, bunyó és tréfa, némi szadizmus és naturalizmus, s persze világhírű színész. Mindezek – s ez a rendező arányérzékét dicséri – inkább csak fűszerezik a sztorit, csak annyit adagol belőlük, amennyi feltétlenül szükséges a bűnügyi történethez. Az ötletek, bár nem mindig eredetiek, szinte kivétel nélkül hatásosak. A párbeszédek néha laposak ugyan, ám többnyire szellemesek, ugyanakkor igen keserűek is. A figurák – köztük a zsarnok üzletember apa, aki kétségbeesetten nyomoztat elveszett, állapotos leánya után, de a leányzó sorsa egy csöppet sem érdekli; a nála levő kulcsfontosságú, leleplező iratok annál inkább – érdekesek. A főszerepet játszó Ugo Tognazzi nem pusztán nevével járul a filmhez, hanem szórakoztató játékával is. Röviden: az egész film mindvégig izgalmas és pergő. Csak éppen nem szabad komolyan venni. Egyetlen kockáját sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7376