KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/november
KRÓNIKA
• N. N.: Odeon
• Kovács András Bálint: Christian Metz halálára
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Filmművészet, nulla év Velence
• Bikácsy Gergely: Az előretolt fényőrség Godard, a félkegyelmű
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Aranykor és utóélet A hatvanas évek mozija
• Gaál István: Gazdag pillanatok Részletek egy portréfilmből
• Ozsda Erika: A kis vakond Forgatási riport – képregény
• Kozma György: És mi van, ha mégis erkölcsromboló a mozi? Hamlet és Magenheim

• Gelencsér Gábor: Iskolamozi Beszélgetés Lányi Andrással
KÖNYV
• Kelemen Sándor: Peternák Miklós: Új képfajtákról

• Báron György: Hideg fej, hideg szív, játékos test Ismeretlen ismerősök: Atom Egoyan
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Sursum corda A túrkevei angol báró
KRITIKA
• Balassa Péter: Szépen, nyugodtan, egyszerűen Senkiföldje
• Ardai Zoltán: Kifosztott szemfényvesztők A turné
• Turcsányi Sándor: Sózzuk meg a farkát! Live Show
• Hegyi Gyula: Kínai vízum Őszi hold
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A cementkert
• Báron György: Az örömváros
• Hirsch Tibor: A cég
• Turcsányi Sándor: Gyilkos nap
• Barotányi Zoltán: Felelősségünk teljes tudatában
• Mockler János: Tina
• Tamás Amaryllis: Nyomul a 8. Dimenzió!
• Bíró Péter: Úton hazafelé
• Harmat György: Sliver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hajadon feleség

Nagy András

A film a második világháború idején a hátországban játszódik. A kisvárosi Pani Maria zugpálinkát mérő nőből társadalmilag megbecsült frontharcosfeleség lesz a háború zűrzavarában. Abban a kisvárosi közösségben, ahol Pani Maria él, még erősen tartja magát az előítélet, hogy egy nő társadalmi becsületét a férj adja meg. A férfi (a későbbi férj) egy háborúba belevetett, szülőföldjétől elszakított ember, aki magányában a jópofa nőcsábász szerepéhez idomul. Amikor ez a szerep a nőnél nem bizonyul hatásosnak, előkerül a készletből a család után vágyódó szegény katona figurája. De igazából nem akarja vállalni a házasság kötelékét, a háború után vissza akar térni szülőföldjére. A kis hadiárva, akit Pani Maria örökbefogadott, végül is maradásra bírja.

A film nem a háborús hétköznapokkal foglalkozik, hanem a háború emberi kapcsolatokat alakító hatásával: a hagyományos, megszokott érintkezési formák fellazulásával, a nő-férfi viszony változásával. Mindezt azonban rendkívül sematikusan teszi. Hiányzik az egyes szereplők viselkedéséből az átélt emberi sors hitele. A katona, a nő és a gyermek viszonya pedig a háborús filmekből megszokott sztereotip élethelyzetek kicsit rafináltabb megfogalmazása. A rendes kerékvágásából kizökkenő kisváros életének képei (a film legjobban elkészített részei) puszta díszletként kapcsolódnak a történethez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 38-39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7839