KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/december
MAGYAR MŰHELY
• Jancsó Miklós: A kövek üzenete Forgatási napló

• Dániel Ferenc: Traktort, párttitkárt vegyenek!
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Egy titkos filmrendező Beszélgetés Ember Judittal
• Kovács András Bálint: A játékfilm esete a dokumentumfilmmel A történet újraélesztése
FESZTIVÁL
• Sipos Júlia: Közös szennyesünk A zöld hegy
• Turcsányi Sándor: Török idők Yilmaz Güney után
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Csepeli György: A rendező, az operatőr és a gyilkos A média öl
• Kovács András Bálint: Kaki, pisi, fing
• Schubert Gusztáv: Meg egy szó a szépművészetekről

• Almási Miklós: A (film)birodalom visszavág Feltámad a mozizás?
KÖNYV
• Bernáth Gábor: A tiszta háború
• Földényi F. László: A posztmodern lélek mozija Wagnertől a CNN-ig
ANIMÁCIÓ
• Bóna László: Jó éjszakát Disneyvel! Agresszív animáció
• Lőrincz Éva: Hupikék falanszter Szelíd animáció
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Csorba csészéink Vigyázók
• Koltai Ágnes: Lenin és a gyapjúzokni A gorilla délben fürdik
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A bérgyilkosnő
• Koltai Ágnes: Tito és én
• Barotányi Zoltán: Célkeresztben
• Fáber András: A farkas árnyéka
• Ardai Zoltán: Tökéletes célpont
• Harmat György: Jessie Lee bosszúja
• Tamás Amaryllis: Nagy durranás 2.

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Komfortos mennyország

Varró Attila

The Lovely Bones­ – amerikai-brit, 2009. Rendezte: Peter Jackson. Írta: Alice Sebold regényéből Peter Jackson, Fran Walsh és Philippa Boyens. Kép: Andrew Lesnie. Zene: Brian Eno. Szereplők: Mark Wahlberg (Jack Salmon), Rachel Weisz (Abigail Salmon), Susan Sarandon (Grandma Lynn), Stanley Tucci (George Harvey), Saoirse Ronan (Susie Salmon). Gyártó: DreamWorks. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 139 perc.

Noha Peter Jackson első barkács-splatterjeitől A Gyűrűk ura trilógia mega-vállalkozásáig Új-Zéland büszke válaszát kínálja Sam Raimire, az idén ötvenéves fenegyereknek régóta ismeretes egy érzékeny, női oldala is, ami könnyedén képes szívszorító szerelmi történetet varázsolni hírhedt anyagyilkossági ügyből (Mennyei teremtmények) vagy leányka-magazinokba illő kiskedvenc-mesét a King Kong New York-i szegmenséből. Kamaszfantáziájú elképzeléseit a túlvilágról és az összetartozásról egy gyilkossági dráma és egy kísértetkomédia után végre ideálisabb alapanyagon, Alice Seabold 2002-ben megjelent regényén is szemléltethette, amelynek 13 éves narrátor-főhősnője egy brutális kéjgyilkosság elszenvedése után saját édenkertjéből kísérheti figyelemmel hátrahagyott szerettei érzelmi rehabilitációját és mészárosa további sorsát – a beavatkozás leghalványabb esélye nélkül.

A Komfortos mennyország a rendezőtől elvárt hozzáállás helyett nem groteszk rape-revenge komédiát formál a lírai lebegésű alapanyagból, inkább minden lehetőséget kihasznál, hogy virtigli giccsbe fordítsa émelyítő vattacukor-túlvilágától a vulgár-szimbolikán át (köztük az elmaradhatatlan hógömb-használattal) egészen a legkínosabb typecastingig (fátyolos tekintetű Rachel Weisz, Susan Sarandon mint dögös nagymama). Eltekintve az alkotó nyilvánvaló elszpilbergesedésétől (néhol konkrétan visszaköszön a hasonszőrű Örökké), a film jóval komolyabb balfogásai az adaptációs kurzusokon elrettentő példaként használható logikai baklövések és dramaturgiai nyegleségek (élen a hullát rejtő páncélszekrény eltűntetésének többféle sebből vérző jelenetével). Jackson átgondolatlan, felületes feldolgozása nem csupán az alapmű lényegét jelentő emberi kötelékek (az eredeti címet jelentő „csodálatos csontok”) bemutatásától tekint el a drámai sűrítés és hatásvadászat érdekében, de ráadásul dilettáns módon is teszi mindezt: cserébe mindössze egy remek haláljelenetet és néhány dermesztő pillanatot kínál – a többi közepes ujjgyakorlat a pavlovi reflexek álomgyári xilofonján.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10109