KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/december
MAGYAR MŰHELY
• Jancsó Miklós: A kövek üzenete Forgatási napló

• Dániel Ferenc: Traktort, párttitkárt vegyenek!
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Egy titkos filmrendező Beszélgetés Ember Judittal
• Kovács András Bálint: A játékfilm esete a dokumentumfilmmel A történet újraélesztése
FESZTIVÁL
• Sipos Júlia: Közös szennyesünk A zöld hegy
• Turcsányi Sándor: Török idők Yilmaz Güney után
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Csepeli György: A rendező, az operatőr és a gyilkos A média öl
• Kovács András Bálint: Kaki, pisi, fing
• Schubert Gusztáv: Meg egy szó a szépművészetekről

• Almási Miklós: A (film)birodalom visszavág Feltámad a mozizás?
KÖNYV
• Bernáth Gábor: A tiszta háború
• Földényi F. László: A posztmodern lélek mozija Wagnertől a CNN-ig
ANIMÁCIÓ
• Bóna László: Jó éjszakát Disneyvel! Agresszív animáció
• Lőrincz Éva: Hupikék falanszter Szelíd animáció
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Csorba csészéink Vigyázók
• Koltai Ágnes: Lenin és a gyapjúzokni A gorilla délben fürdik
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A bérgyilkosnő
• Koltai Ágnes: Tito és én
• Barotányi Zoltán: Célkeresztben
• Fáber András: A farkas árnyéka
• Ardai Zoltán: Tökéletes célpont
• Harmat György: Jessie Lee bosszúja
• Tamás Amaryllis: Nagy durranás 2.

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szemközti ablak

Elek Kálmán

 

Özpetek következetes filmrendező: nála mindig a másság, annak élettani hatásai alakítják a főszerepet. Ebből a magból nő ki a történet, hogy aztán különböző úton-módon eljusson az elkerülhetetlen, szomorú tanulságig. Özpetek történetmesélő-atmoszfératemető erősségét éppen a mondandó, az üzenet ilyetén sulykolásának kényszere teszi egyértelművé. Jobb filmjei túlélik tanulságukat, életképei lerázzák magukról a rájuk rakódott fölöslegeket. A mindenféle elismerésekkel elhalmozott A szemközti ablakot is ez a sikeres-sikertelen felemásság jellemzi. Özpetek egy véletlen találkozás nem túl eredeti fordulatának segítségével két történetet fűz össze: egy emlékezetét vesztett öregúrét és a házasélete és munkája felett érzett csalódottságát elfojtó fiatalasszonyét. Az öreg történetének rejtélyes-szomorú regényességét vegyíti a családos háziasszony és a szemközti ablakban meglesett bankhivatalnok románcának hétköznapi díszlet előtt zajló, mindennapos dilemmájával. Az öreg története túlzsúfolt: gyilkosság, férfiszerelem, vészkorszak, zsidóüldözés és egy végzetes döntés egész életre kiható következményeinek lassan kibomló forgataga. A hatvanéves történet egyfajta tükörképe lesz a mainak: az előbbi traumái, keservesen megszenvedett tanulságai túlságosan is kapóra jönnek a másik történet főszereplőjének. Özpeteknél az ilyen és ehhez hasonló párhuzamok és véletlenek rendkívül kiszámítottak. Bár őszintének tetszik a szándék, s a mesterkéltség ellensúlyozására számos apró, főképp a fiatalasszony és családja életéből ellesett hiteles pillanat szolgál, az eredmény mégiscsak fanyalgásra késztet. Özpetek filmjének van valami kellemetlen, szűnni nem akaró mellékíze, ami, ha nem rontja is el egészen az élményt, sokat ront a műélvezeten.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1754