KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/december
MAGYAR MŰHELY
• Jancsó Miklós: A kövek üzenete Forgatási napló

• Dániel Ferenc: Traktort, párttitkárt vegyenek!
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Egy titkos filmrendező Beszélgetés Ember Judittal
• Kovács András Bálint: A játékfilm esete a dokumentumfilmmel A történet újraélesztése
FESZTIVÁL
• Sipos Júlia: Közös szennyesünk A zöld hegy
• Turcsányi Sándor: Török idők Yilmaz Güney után
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Csepeli György: A rendező, az operatőr és a gyilkos A média öl
• Kovács András Bálint: Kaki, pisi, fing
• Schubert Gusztáv: Meg egy szó a szépművészetekről

• Almási Miklós: A (film)birodalom visszavág Feltámad a mozizás?
KÖNYV
• Bernáth Gábor: A tiszta háború
• Földényi F. László: A posztmodern lélek mozija Wagnertől a CNN-ig
ANIMÁCIÓ
• Bóna László: Jó éjszakát Disneyvel! Agresszív animáció
• Lőrincz Éva: Hupikék falanszter Szelíd animáció
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Csorba csészéink Vigyázók
• Koltai Ágnes: Lenin és a gyapjúzokni A gorilla délben fürdik
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A bérgyilkosnő
• Koltai Ágnes: Tito és én
• Barotányi Zoltán: Célkeresztben
• Fáber András: A farkas árnyéka
• Ardai Zoltán: Tökéletes célpont
• Harmat György: Jessie Lee bosszúja
• Tamás Amaryllis: Nagy durranás 2.

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ünneprontók ünnepe

Köves Gábor

 

A mozipénztáraknál leadott szavazatok alapján az okosok eredményt hirdettek: 2005 nyara a vidám pajzánkodás reneszánszát hozta. Bár a letolt gatyában való akadályfutás versenyszámában sokan Ben Stiller és Will Ferrell győzelmét jósolták, végül a hétpróbás Vince VaughnOwen Wilson páros vitte el a pálmát: idei dobásuk, az Ünneprontók ünnepe közvetlenül a Beverly Hills-i zsaru mögött, azaz másodikként landolt a korhatáros vígjátékok örökranglistáján. Vaughn és Wilson nem ma kezdték az üzletszerű hasraesést: kamaszos infantilizmusuk korántsem számít újdonságnak, olyannyira nem, hogy az általuk divatba hozott nagydumás örök-kamaszok egyre jobban hasonlítanak a szakállas viccek unva-szeretett Hacsek–Sajóihoz. A mostani leosztás szerint a két harmincas balfék esküvői vadorzóként mulatja gyorsan múló fiatalságának drága perceit. Nincs az az esküvő, ahol ne akadna valaki a horgukra: ők ugyanis nem a hidegtálra, hanem a koszorúslányokra hajtanak. Hobbijuknak élő kurafiak, akik olyan kifinomult technikával hálózzák be a vadidegen násznépeket, hogy szinte sosem kényszerülnek zsákmány nélkül nyugovóra térni. A legjobb sziporkák a bevezetőben felskiccelt esküvői jelenetekre jutottak: nem létező olasz, ír vagy éppen zsidó rokonokként Wilson és Vaughn remekül bolondoznak, a kabarétréfák azonban gyorsan romlanak, s mire eljutunk az őszinte érzések slamasztikájába eső fiúk botladozásaihoz, jelentősen csökken a vígjáték élvezeti értéke. Az Ünneprontók ünnepe végeredményben semmivel sem jobb vagy rosszabb a Saturday Night Live humoreszkjei által ihletett moziknál. Hogy miért pont most, és miért pont erre a filmre őrült meg Amerika, végül is mellékes: egyszer meg kellett történnie. Most legalább ezen is túl vagyunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8405