KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/január
KRÓNIKA
• Ember Judit: Haláli történet Szörény Rezsőről
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Maga
• Kovács András Bálint: Fellini zűrzavar
• Böszörményi Géza: Fellini Circumdederunt
• Mészöly Miklós: A képzelet rab szabadsága
• Nádas Péter: Halál hajnalán
• Jancsó Miklós: A nézőhöz
• Bojár Iván András: A fölösleges kavics
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Visszhangtalanul Léolo
• Koltai Tamás: Ilyen az élet A tölgy
LÁTTUK MÉG
• Boglár Lajos: Powaqqatsi
• Barotányi Zoltán: Szigorúan piszkos ügynök
• Sneé Péter: Tehenek
• Bíró Péter: A szerelem tiltott ösvényei
• Harmat György: Jöttünk, láttunk, visszamennénk!
• Turcsányi Sándor: Árral szemben
• Tamás Amaryllis: Dennis, a komisz
• Sárközi Dezső: 2 és 1/2 kém

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A látogató

Pápai Zsolt

The Visitor – amerikai, 2007. Rendezte és írta: Thomas McCarthy. Kép: Oliver Bokelberg. Zene: Jan A. P. Kaczmarek. Szereplők: Richard Jenkins (Walter Vale), Hiam Abbass (Mouna), Haaz Sleiman (Tarek), Danai Gurira (Zainab), Marian Seldes (Barbara). Gyártó: Groundswell / Next Wednesday / Participant. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 104 perc.

 

A véletlenekre alapozó cselekményszervezési eljárások szép karriert futottak be a nyugati filmművészet száztíz éve alatt, jóllehet ezek szerepét és fontosságát a különböző korszakokban nagyon eltérően ítélték meg. A klasszikus filmben a ritkábban előforduló véletlenek jobbára a figurák (ellen)állóképességét nyomatékosították, míg a modern filmben a karakterek esendőségét húzták alá. A kortárs amerikai független filmben – a Szex, hazugság, videótól a Bobby Longig – gyakran akad példa a kétfajta hagyomány keresztezésére: a filmek véletlenfelfogása a modernizmushoz áll közelebb, ámde valamiféle eredendő optimizmus letéríti a műveket a teljes negativizmus pályájáról. A látogató ékesen bizonyítja ezt, a film érdekessége nem kis részben abból fakad, hogy miközben a véletlenek a legelemibb sorsformáló tényezővé válnak benne, a hősök nem csak veszítenek, de valamit – ha mást nem, hát némi önismeretet – nyernek is általuk.

A történet főszereplője Walter Vale, a kiégett, magányos, hatvanhoz közeli egyetemi oktató, aki véletlenszerű események sorozatában lehetőséget kap arra, hogy megszínesítse sterilen szürke mindennapjait: megismerkedik egy fiatal, multikulti szerelmespárral (arab fiú, fekete lány), később pedig a fiú édesanyjával is erős szívbéli kapcsolatba keveredik. Jóllehet életének nagy katarzisa megmarad ígéretnek, Waltert a véletlenek nemhogy bedarálnák, ellenkezőleg: mintha felráznák fásultságából.

A látogató New York pazarul megfestett tablójának előterében játszódó szolid – mindazonáltal fajsúlyos politikai kérdéseket is megpendítő – kamaradráma, amit fentieken túl példás ritmusa, továbbá a valóban élő karakterek tesznek vonzóvá. Az eddig többek között A dicsőség zászlaja, a Syriana vagy A kutya éve című mozikból színészként ismert Thomas McCarthy rendező–forgatókönyvíró képes végig érdekfeszítőnek megtartani ezt a, lássuk be, nem túlságosan kurrens témát, az pedig már-már bravúros, ahogy az elidegenedés modern ember számára időtlennek tetsző problematikáját összeköti az aktuálpolitikai kérdésekkel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9662