KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Thor

Kovács Marcell

Thor – amerikai, 2011. Rendezte: Kenneth Branagh. Írta: Mark Protosevich történetéből Ashley Egward Miller, Zack Stentz és Don Payne. Kép: Haris Zambarloukos. Zene: Patrick Doyle. Szereplők: Chris Hemsworth (Thor), Anthony Hopkins (Odin), Natalie Portman (Jane Foster), Tom Hiddleston (Loki), Stellan Skarsgard (Andrews). Gyártó: Paramount Pictures / Marvel Entertainment / Marvel Studios. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 114 perc.

Aki Vasember vagy Zöld darázs kalandjait túlságosan földhözragadtnak találta, most Thorral vigasztalódhat. A nagy Odin fia három világ között ingázik, otthona a csillogó sztaniolba csomagolt Asgard, a népét fenyegető jégóriások ellen sötét, fagyos alvilágban csatázik, és nálunk is megfordul persze, ide száműzi apja büntetésül felelőtlen harciasságáért. Az isteni ereje révén rendhagyó, mitikus szuperhőst a hatvanas évek elején vérfrissítésnek szánta Stan Lee a Marvel tudományos-fantasztikus eredetű szuperhőseinek csapatába, és a filmváltozat alkotói is igyekeznek újat mondani az egy kaptafára készült képregénymoziktól fásult nézőnek. Egy shakespeare-i királydráma előadása lehetett az elképzelés a Flash Gordon és A Gyűrűk Ura díszleteiben, megvalósítani azonban csak félig-meddig sikerült. A Thort is ugyanaz a blockbuster-betegség gyötri, mint megannyi hasonszőrű képregényfilm-társát. Mindenkinek akar nyújtani valamit, ezért van benne akció, dráma, románc, humor és fantasy – a korhatárszempontokra tekintettel mindenből mértékkel. Csak saját karakterre nem futotta az alkotóktól, az újszerű motívumok ráaggatott cicomaként fityegnek a feszes szuperhősgúnyán, Kenneth Branagh rendező Bryan Singer-üzemmódban mondja fel a leckét, jó ritmusban, szórakoztatóan meséli el a pörölyt lóbáló szőke adonisz történetét, de semmi emlékezeteset nem produkál.

Milyen jó lett volna pedig, ha Branagh saját Shakespeare-filmjeinek szellemében közelít a témához, és egy méltóságteljesen lomha tempójú drámával rukkol elő, tele veretes mondatokat szavaló, szúrós tekintetű szereplővel. A képregényfilm az évszázad új mozis műfaja, csak remélni lehet, hogy a producerek idővel a szabálytalan, meglepő feldolgozásokban is látnak majd fantáziát. A Marvel filmes részlege az X-Men és a Fantasztikus négyes után újabb szuperhős-különítményt készül a világra szabadítani. Vasember, Thor és Amerika kapitány a Bosszúállókban egyesítik majd erőiket, újabb és újabb mozis-konzolos-képregényes termékek előállítására adva lehetőséget. Bizakodjunk, a Thor harmadik részét már hátha a Farrelly-fivérek jegyzik majd, vagy Lars von Trier.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10749