KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Árral szemben

Turcsányi Sándor

Apák és fiúk. Ezúttal pittsburghi vizeken. A szereplők feléről már a film elején kiderül, az apjuk rendőr volt (épp most lőtték le) vagy most is az. A szereplők másik feléről az derül ki, hogy a fiuk rendőr. Arrafelé úgy látszik, ez nem összeférhetetlen, sőt az egész rabló-pandúr egy nagy fene családi vállalkozás, mert előlépnek a kuzinok, vők és sógorok is. (Vajon ki van addig a boltban?)

Mielőtt felismernénk, hogyan lehet e kiterjedt családfán zöldágra vergődni, már van egy rakás hulla, mintegy a mű eszmeiségét prejudikálandó. És annyi autó van összetörve, hogy csak az ócskavas árából az ezredfordulóig bőségesen fedezhető lenne valami kisebb kelet-európai ország filmgyártása.

Még az áraknál maradva. E havi rejtvényünk: Mi van az árral szemben? Az, ki azt mondja, a bár, az sajnos kiesett. Az árral szemben (a mozijegy viszonylatában nézvést) a színvonal van. A jegyár magas: százhatvan forint néhol. A színvonal pediglen most is alacsony, mint Bruce Willis.

Eszembe jut kamaszkorom néhány legszebb nyara. A csibészpáholy és az egységes helyár. Nos, jelen opuszunk a kétforintos helyárral szemben is alul maradna. Amolyan igazi ötcentes csemege: bádogedeon. Az előállítási árral szemben – fabatkát sem ér.

S ez még csak a kezdet! Folytatom a harcot! Az randa kultúrmocsok ellen. Stílusosan, a fegyveres harcot. Megint lelövöm a poént! Az öngyilkos a gyilkos. A végén a képibe is vágja a hős: Ön gyilkos, jóuram!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/01 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=178