KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 6. napon

Pápai Zsolt

 

Az ezredforduló környékén semmi, sem roszdásodó ízületei, sem szívzavarai nem akadályozhatják meg Arnold Schwarzeneggert abban, hogy szállítsa éves kötelező világvége- vagy futuromoziját. A tavalyi Ítéletnap hiába kongatta meg a vészharangot a színész feje felett, a fiaskó nem szegte kedvét, sőt: Schwarzenegger optimizmusát jelzi, hogy új produkciójába anyagi tőkét fektetett.

Művészit már kevésbé, s az enervált sztár halovány teljesítménye azért is feltűnő, mert ezúttal kettős szerepben látható: A 6. napon cselekménye - valamikor a nem is olyan távoli jövőben a klónozás problematikája körül bonyolódik. A forgatókönyvírók láthatóan nagyon komolyan vették a tárgyat, kicsit tán komolybban is, mint illő. A részben Az emlékmást, részben a True Liest idéző mese voltaképp sajátos moziklón - bár megjegyzendő, a sztori még azon pillanataiban a legélvezhetőbb és legfordulatosabb, melyeket más opusokból kipuskázva írtak meg.

Ez az alapanyag feltehetően péppé mállott volna egy kevésbé rutinos rendező kezei közt, A 6. napon azonban elkerülte a veszélyt. A karrierjét a hetvenes évek elején Sam Peckinpah vágójaként kezdő Roger Spottiswoode alaposan kitanulta az akciózás fortélyait mestere mellett, a Tűzvonalban, a Gyilkos lövés vagy A holnap markában című örökzöldjei tanúsítják. És legfrissebb mozija is ezt igazolja. Spottiswoode a Peckinpah bevezette lassított és visszavágott akciószekvenciáktól kezdve a megmodernebb technikai trükkökig mindent bevetett, ami egy hasonműfajú darabban dukál, s így sikerült kitömködnie a forgatókönyv hézagait. A vérszegény sztorit a gazdag látványvilág és a lendületes akciójelenetek mentik meg a kudarctól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/01 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3189