KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A csábítás elmélete

Köves Gábor

 

Színészként Tony Goldwyn (a stúdióalapító Samuel unokája) a tisztes középszerig vitte. Hogy rendezőként mire megy, még kérdéses, bár…, de ne ítéljünk korán! Goldwyn bemutatkozó munkája, a Séta a Holdon hangnemében személyes, költségvetésében szerény, hangulatában korhű „filmecske” volt, rövid ideig megtűrt darabja a két évvel ezelőtti multiplex-kínálatnak. A csábítás elméletében hiába is keresnénk bárminemű személyességet: olyan moziról van szó, melynek készítői vélhetően többet tudtak megcélzott közönségük fogyasztói szokásairól, mint szereplőik valós mozgatórugóiról. Öröm az ürömben, hogy a filmmel töltött másfél óra legalább fájdalommentesen telik, a romantikus komédia lestrapált műfajának minden bombabiztos fordulta a helyén van, a takaréklángra állított színészek profi módra hozzák a figurákat: Greg Kinnear a cserbenhagyót, Ashley Judd a cserbenhagyottat, Hugh Jackman a menedéket. Judd némi szex-appealt, az amerikai pályafutását az X-Mennel indító Jackman (mostanság nagyon megy az ausztráloknak) némi karizmát csempész a filmbe. Tudjuk, Judd legközelebb macskanő jelmezbe bújik, Jackman pedig Travolta partnere lesz a nyár egyik nagyszabású csimm-bumm cirkuszában. Hogy sejtetett tehetségükkel kezdenek-e valaha is valamit? – ez A csábítás elmélete egyetlen elgondolkodtató momentuma.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3385