KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Plumbum, avagy a veszélyes játék

Zsenits Györgyi

 

Negédes bécsi keringők, bárgyú slágernosztalgiák nyugodalmas világába született bele Ruszlán Csutko, a film zseb-szörnyetege. Amit sajátos útjára érzelmi „örökségként” magával visz: alkonyi erdő posztere alatt andalító családi éneklés, gitáros, könnyes harmónia; „Für Elise” a jégpályán, amely lenge piruettekre sarkallja édesanyját. A kamasz-főhős számára a család kispolgári ízlésvilágának nyűgei, de egyben a fészekmeleg béklyói is ezek – csupa eltépni-vágyott kötelék.

Vagyis Abdrasitov rendező ezúttal is hatásos témára bukkant, ám valahol mégis tévedett. Az ő fekete szemüveges gyermeknyomozója minden ízében igyekszik hasonulni egy képzeletbeli sablonfigurához: álmai nagyhatalmú rendőrtisztjéhez. E gyermeteg detektívesdihez minden külsődleges kelléket felvonultat a rendező, de hamarosan egyre sötétebb színekkel árnyékolja Ruszlán lelkének feneketlen örvényeit: hatalmaskodását, árulásait, kegyetlen zsarolási manővereit. A kezdeti ironikus távolságtartásból a film végére semmit sem őriz meg Abdrasitov – s így története törvényszerűen torkollik tragédiába.

Plumbum – fedőnév. Nem akármilyen példaképre hivatkozik Ruszlán, amikor megmagyarázza, miért kell neki ilyen hangzatos álnév mögé rejtőznie: hiszen Joszif Viszá-rionovics Dzsugasvili is az acélban találta meg legkifejezőbb nevét, s így lett Sztálinná. Plumbum, alias Ruszlán kéretlenül spionkodik. Szimpatikus csavargók, pitiáner betörők bizalmába férkőzik, majd lebuktatja őket: s étvágya csillapíthatatlan. Egyre nagyobb halakra veti ki hálóját – és szívós erőszakossággal kényszeríti rá kegyeit a rendőrségre. Saját apjának megalázásától sem riad vissza. Plumbum a lelki terror magisztere. Elborzasztóan remek figurára lelt benne Abdrasitov. És mégis: jókora adag szellemi önger-jesztés kívántatik meg a nézőtől ahhoz, hogy ebben a koravén tyrannosz-gyermekben meglelje a világ nagy zsarnokainak archetípusát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4910