KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hadijátékok

Szilágyi Gábor

 

Változnak az idők, változnak a tinédzserekről szóló filmek. A kamaszszerelmet, a szexuális „ébredést” az iskolai problémákkal fűszerező történetek mellett a ‘80-as évek elején újfajta tizenévestípus jelent meg a filmvásznon. Hőse a tehetséges, intelligens (főleg) fiúgyerek, aki általában valamilyen véletlen folytán a felnőttvilág valamely kulcspozíciójába kerül, s aktív részese, sőt irányítója lesz az átlagpolgár számára egyébként egyszerűen megközelíthetetlen, befolyásolhatatlan folyamatoknak. Vagyis döntéseinek hatása túllépi önnön világának kereteit.

Ilyen srác a Matthew Broderick által megformált tinédzser is. John Badham filmjének főszereplője, akiben persze azért megvannak a hagyományos „rossz tulajdonságok” is. Jószerivel csak egyetlen dolog érdekli: a számítógépek. Az egyszerű diákcsínyek mellett (mint például az osztályzatok kijavítása) ő is az egyik résztvevője annak a Nagy Nemzeti Játéknak, amelyet az amerikai értelmiségiek milliói űznek azzal a céllal, hogy behatolnak bármelyik cég számítógépes rendszerébe, s információkat csapoljanak le róla. Így botlik bele azután a fiú az Egyesült Államok NORAD rakétavédelmi rendszerébe, s annak szuperkomputerét – azt hívén, hogy egy újfajta videójátékkal van dolga – egy globális termonukleáris háborúra hívja ki.

És megindul a hajsza! Badham – néhány rövidzárlat ellenére – biztos kézzel irányítja a több szálon futó cselekményt, a behatoló utáni kutatást, illetve a beindult háború gépezet fölötti irányítás visszaszerzéséért folytatott küzdelmet. A tehetetlen szakértők és katonák asszisztálása mellett végül kétségbeesett harc kezdődik a III. világháború elkerüléséért a véghelyzetbe került fiú és a félelmetesnek fényképezett, megbolondult szupergép között.

A hátborzongató és aktuális alapötletre – nálunk éppen most készül az információvédelmi törvény – épülő film végső kicsengése: a nukleáris háború tervezése – még szuperkomputerekkel is őrültség és hiábavalóság. Badham szórakoztató és elgondolkoztató mozija alapfilm lett, amelyet azonban jó magyar szokás szerint megint megelőzött egy (ezúttal elfogadható) utánzat, a közelmúltban vetített Bujkáló című kanadai tévéfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4912