KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis rendőr nagy napjai

Veress József

 

Vlagyimir Fokin két legyet akart ütni egycsapásra: filmjében a társadalmi mondanivalót kalandos történet fordulataival házasította. Láttunk már efféle kísérleteket, sőt emlékezetes eredményeket a mozivásznon, elvégre gondolatiság és izgalom jól megférhet egymással. (Két példa a közelmúltból: az olasz Félek és a szovjet Szibériáda.)

A pályakezdő rendezőnek azonban nem sikerült megbirkóznia ezzel a feladattal. Tételével, miszerint a huligánoktól meg kell szabadítani a tisztességes emberek világát, maximálisan egyetértünk, annak ellenére, hogy a megállapítás nem valami egetverően újszerű. A jóformán tejfelesszájú nyomozópalánta, a sztori hőse is megnyerte tetszésünket, noha vakmerősége már-már valószínűtlen, és az ifjú nyomozó egyben-másban hajdani idealizált figurákra emlékeztet. A banditák ellen folytatott (sikeres) hadjárat nélkülözi az eredetiséget. Minden mozzanatot előre kitalálunk, így aztán aligha rághatjuk a körmünket a nézőtéren. Zavaró a szemlélet naivitása is, akárcsak a fekete-fehér jellemek összecsapása. Irónia csupán az álomjelenetet színezi.

Amit dicsérhetünk: a mesterien fotografált verekedési jelenet két párhuzamosan haladó vonat között – igazi profi-színvonalra vall. Aztán megint eltávolodnak a szerelvények... A lelkes Kulik nyomozó bizony azt is kideríthetné, hogy hogyan szegényedett el a konfliktus, s mi okból telepedtek rá a közhelyek az érdekesnek ígérkező szituációkra.

Fokin tehetségéből legközelebbi alkotása talán többet fog elárulni. A főszereplő Andrej Taskov ezzel szemben bizonyított: jó képet vágva a sematikus „szupermen” szerepéhez megcsillantja jellemábrázoló tehetségét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7377