KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy igaz ügy

Tamás Amaryllis

Elia Kazan feldolgozta már a Bumerángban a hatalomnak és az erőszaknak e rémdrámáját. Az alaptörténet szerint egy, a halálbüntetést ellenző harvardi jogászprofesszor (Sean Connery) – mint Henoch, az első próféta, aki a Teremtőnek kézbesítette a bukott angyalok kérvényét – egy nyolc esztendeje börtönbe zárt, feltételezett gyermekgyilkost kívánna a villamosszéktől megmenteni. Úgy perel a talán okkal elítélt férfi életéért, ahogy bibliai elődje is tette volna – gyűlölet nélkül. A zavar, az őrület, a félelem roppant trágyagödrében, a börtönvilágban dúsan termő kényszerképzetek mocsarában nincs helye morálprédikációnak. A védőügyvéd tisztában van azzal, a Gonosz nem térhet meg. Feladata annyi, hogy kiderítse, vajon a rab, vagy szadista fogvatartói a valódi hóhérlók. A gyávaság, a kegyetlenség képei uralják a vásznat. Az ember legvisszataszítóbb, hüllő-lényege testesül meg mindkét oldalon, ítélkezők és elítéltek gyilkos párharcában. Az efféle önbíráskodáson alapuló pankrációnak a sportszerűséghez semmi köze sincs. Az igaz ügyhöz se sok – Kazan Bumerángja találóbb cím volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=893