KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vaskabátok

Csillag Márton

Hot Fuzz – brit, 2007. Rendezte: Edgar Wright. Írta: Simon Pegg és Edgar Wright. Kép: Jess Hall. Zene: David Arnold. Szereplők: Simon Pegg (Angel), Martin Freeman (Met), Bill Nighy (Kenneth), Joe Cornish (Bob). Gyártó: Big Talk Productions / Working Title Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 115 perc.

 

Megélhetési vígjátékként indul, szövevényes krimiként folytatódik, majd a végén pazar akciókomédiába csap át ez az elnyújtott brit vígjáték, melyet a Haláli hullák hajnalának pihent – és filmes közhelyek területén pallérozott – agyú alkotóbrigádja jegyez. A Grindhouse-ba is besegítő Edgar Wright rendező és a társíróként itt is közreműködő főszereplő, Simon Pegg hízelgő magabiztossággal épít fel egy ismerős világot, melyben helye van a kisvárosi csatározásoknak, a nagyváros-vidék ellentétnek, a rejtélyes szektáknak és egy szokatlan karriertörténetnek is. Filmünk hőse Nicholas Angel őrmester (Pegg), akit londoni sikerei és rekorddöntő statisztikái ellenére egy Sandford nevű kisvárosba helyeznek át, mert tevékenysége nem járul hozzá a lakosság békés rendőrképének kialakításához. Pegg eleinte minden szürke arcban törvényszegőt lát, ám amikor az előző este a kocsmából a rendőrségi zárkába dugott részegest másnap egyenruhában látja viszont, kissé alább hagy a lelkesedése: egy korrupt kisvárosban nincs helye a törvénynek, maximum elszabadult libák után nyomozhat a rendőr.

Wright és Pegg filmje azonban nem ragad le a libáknál, hanem olyan tempóban pörgeti fel az eseményeket, hogy nemcsak a szereplők, de a nézők is beleszédülnek: a különböző városi elöljárók és fontosságok plasztikus bemutatása után elkezd kibontakozni egy átfogó összeesküvés képe, csuklyás alakok futnak át a színen, a sportkocsik féknyomát embervér színezi… A Vaskabátok nem tartozik sem a műfajújító vígjátékok, sem pedig a társadalmi szatírák sorába, csupán egy nagy műgonddal összeszerkesztett paródia, melyben a helyi ízt elnyomják az amerikás akciószabályok, a hollywoodi dramaturgiát pedig felülírják az angol krimihagyományok. Kicsit olyan, mint a csalamádés hamburger, csak nagyobbat durran.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9058