KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ügynökség

Klág Dávid

The Good Shepherd – amerikai, 2006. Rendezte: Robert De Niro. Írta: Eric Roth. Kép: Robert Richardson. Zene: Bruce Fowler. Szereplők: Matt Damon (Wilson), Angelina Jolie (Clover), William Hurt (Allen), Lee Pace (Hayes). Gyártó: Universal Pictures / Morgan Creek Production. Forgalmazó: Intersonic. Feliratos. 167 perc.

 

Szinte mindegyik titkosrendőr elsütötte már a vásznon, hogy senkiben sem lehet megbízni. Robert De Niro vizuálisan mérsékelten érdekfeszítő, de rettenetesen lomha filmje addig viszi a mantrát, hogy már a saját szinopszisában sem bízhatunk: Az ügynökség majdnem három órán keresztül a CIA megalakulásának háttérinformációival és az amerikai titkosszolgálat fikciós, de megtörtént eseményeken alapuló kavarásaival hiteget, hogy aztán egész idejét egy robotérzelmű kém sekélyes morális és családi konfliktusaira pazarolja. Életrajzi film egy több, valós személyből összegyúrt fantomról, aki végigélte a második világháborút, a hidegháború különböző fázisait a Disznó-öböltől kezdve a space race-en át a CIA épületének megnyitásáig, de a szolid patriotizmust kivéve semmi jel nem mutat arra, hogy akár minimálisan is élvezte volna az évek során önként magára vállalt teendőket. És ezt a komor homályt semmi és senki nem képes feloldani, hiányzik a kém- és paranoia-filmek teljes eszköztára, a suspense, az intrika és a rejtélyes duplafenekű dialógusok; ráadásul az erősen megkérdőjelezhető, a legkisebb szöveges karakterekre is szándékoltan ismert arcokból toborzott szereposztás – hosszú hiátusából visszatérő, teljes egy percig használt Joe Pescivel az élen – a filmet egy olyan fásult (és hamis!) történelemkönyvé degradálja, ami pont arról szól a legkevésbé, amiről mindenki szeretné, és arra hegyezi ki saját magát, ami senkit sem érdekel. Pedig szinte minden egyes kimondatlan mozzanat az amerikai titkosszolgálat korabeli működésében köteteket tud megtölteni, de ezek szerint egy igazi pillanatképért még várnunk kell az ugyancsak kérdéses valóságtartalmú, de messze érzelemdúsabb James Ellroy-életmű újabb adaptációira.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9208