KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Appleseed – A jövő harcosai

Teszár Dávid

Appleseed – japán, 2004. Rendezte: Shinji Arakami. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.

 

A japán képregényguru, Masamune Shirow három leghíresebb mangája (Appleseed; Dominion; Ghost in the Shell) egyazon sormintát követ: cyberpunk környezetben játszódó, igen komplex meséi egy speciális rendvédelmi osztag kötelékein belül dolgozó, szerfelett dekoratív, harcias nőszemélyt tesznek meg főhősnek, aki társaival egyetemben egy összeesküvésekben bővelkedő, végletekig technicizált korban szolgál és véd rendületlenül. Az 1985 és 1989 között készült, négy kötetre rúgó Appleseed a harmadik világháború után épült utópikus városban, Olümposzban játszódik (Shirow végig antik mitológiai párhuzamokat használ), ahol az ES.W.A.T. elit csapatának alappilléreit jelentő szuperamazon Deunan és cyborg-társa, Briareos száll szembe a rosszarcú gonosztevőkkel. A mangaeredetiből eleddig három rajzfilmváltozat készült, amelyből A jövő harcosai jelenti a középső tételt. Míg az 1988-as, menthetetlenül kaotikus straight-to-video verzió középpontjában a várost szabályozó szuperszámítógép megsemmisítésének terrorakciója áll, Aramaki szerfelett szembarát animéje az emberek és a génmanipulált, szaporodásra képtelen emberi klónok (bioroidok) között felmerülő konfliktust regéli el. A bioroidok életciklus-meghosszabítására létrehozott központ felrobbantása a Szárnyas fejvadász elhullásra kárhoztatott replikánsainak egzisztencialista drámáját sugallná, ám az opus száz százalékig filozófiamentes, hosszas háttérmagyarázatai ellenére is egyszerű, mint a lejtő. Látványmozinak azonban szigorúan mérve is perfekt, elektronikus zenével aládúcolt akciójelenetei parádésak, ez pedig (részben) kárpótol a mű sterilitásáért és a cselekményvezetés sutaságaiért: 3D-s, fotorealisztikus CGI-világa a cel-shading technikát segítségül hívva, a mangából kölcsönzött, idealizált karakterdizájnokkal egészül ki – egészen emlékezetes és egyedi kevercse ez a tradicionális és a digitális animációnak.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9460