KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hazugság szabályai

Schreiber András

Pravidla lži – cseh, 2006. Rendezte és írta: Robert Sedláček. Kép: Petr Koblovský. Zene: Tomáš Kimpl. Szereplők: Jirí Langmajer, Klára Issová (Monika), Jaromír Dulava, Jan Budař, David Novotný, Igor Chmela. Gyártó: Avion / Buc-Film / Ceská Televize / Produkce Radim Procházka. Forgalmazó: Új Budapest. Feliratos. 119 perc.

 

A kelet-európai rendszerváltáshullám egyik nem kívánatos hordaléka a kábítószerfogyasztás; az új témára (azaz: ki akar Nyugatra utazni, ha repülhet szabadon) a filmesek hamar le is csaptak, a régió minden filmgyártó országa elkészítette a maga (kemény)drogfilmjét. Az új évezred cseh terméséből két olyan alkotás is eljutott hozzánk, amely érintette a kábszerkérdést (Magányosok, Mézeskalács torony), Robert Sedláček debütfilmje azonban, hitelessége okán, bármely preventív szándékú mozgóképes oktatócsomagban előkelő helyre kerülhetne.

A hazugság szabályai egy külvilágtól elszigetelt birtokon játszódik, ahol tucatnyi függő próbál három terapeuta segítségével szabadulni szenvedélyétől. A rehabilitációs csoportot kemény regulák kötik: tilos a szex, tilos az agresszió, tilos a tagadás, a múlttal szembenézni kötelező. Az őszinte és fájdalmas kinyilatkoztatások azonban egyesek számára komoly veszélyt jelentenek, így az újonnan érkezett Roman (vérbeli pusher) és a több hónapja csoporttag Milan (függő, dealer és strici) is olyan múltbéli terhet cipel, amely a terápia szabályainak kijátszására ösztönzi őket.

Az íróként és rendezőként egyaránt remeklő Sedláček egy korábbi gyilkosság és maffia-háború mozaikdarabkájiból ragasztott thriller-keretet – egy dokumentarista precízségével és kíváncsiságával megragadott – drog-drámájához, így alkotása többfajta feszültséget tartogat. Mi köze van Milannak Romanhoz, ki ölte meg Milan drogfüggő szerelmét, illetve: lehetséges-e a testi-lelki-társadalmi rehabilitáció, és egyáltalán, milyen személyes tragédiák vezethetnek addikcióhoz? Sedláček naturális, dokumentarista stílusát kitűnő színészválasztással fejelte meg (a manipulatív Milan szerepében Jirí Langmajer kiemelkedik). Így, bár a szuperlativuszok használatától ódzkodunk, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy A hazugság szabályai az utóbbi évek legjobb cseh drogmozija.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/11 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9554