KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Rövid leltár az új szezon előtt

Bayer Antal

Minden év lassan indul a képregénykiadásban, az első hónapokban csak az újságosoknál látni néhány újdonságot. Sok a kis kiadó, a kiadványok nagyobb része nem kerül országos terjesztésbe, ezeknek a hagyományos márciusi képregénybörze jelenti az első megjelenési lehetőséget. Mivel ezekről most még nem sokat tudni, ezúttal azokat a 2014-es képregényeket tekintjük át röviden, amelyekre korábban nem volt alkalmunk sort keríteni.

Kezdjük az egyik legsikeresebb sorozattal, a Walking Deaddel. Igen szép rajongótáborral rendelkezett már korábban is, de most, hogy tavaly február óta magyarul is vetíti az egyik tévécsatorna a képregény alapján készült epizódokat, még tovább nőtt a népszerűsége. Robert Kirkman író és a második kötettől állandó munkatársává vált Charlie Adlard fekete-fehér zombis sorozatából a Képregény.hu évente két kötetet hoz ki, jelenleg a kilencediknél tart.

Hosszabb ideje fut, és egy ideje lassabb tempóra váltott az Usagi Yojimbo, de a lényeg, hogy továbbra is rendszeresen megjelenik. Stan Sakai első ránézésre egyszerű fekete-fehér rajzai és lineárisan kibontakozó történetei meglepően és következetesen magas színvonalon mesélnek a japán múlt hétköznapjairól, a dicsőség árnyoldalairól, személyes bátorságról és közerkölcsökről. Persze nem minden epizód egyformán erős, és a 2014-ben megjelent Szürke árnyak (immár a 13. rész) talán csak a remek átlagot erősíti. Kiadója a Vad Virágok Könyvműhely.

2014-ben indult, és az előrejelzés szerint idén is folytatódik az egyik legismertebb olasz képregény, a Dylan Dog magyar nyelvű kiadása. Az ősszel megjelent második kötetben (Anna Never kísértete) Tiziano Sclavi megint ismert horror toposzokat vett elő, megint a rá jellemző, egyedi, enyhén ironikus előadásban. Bár a Fumax kiadó gondozta sorozat mindössze 400 példányban jelenik meg, az eddigi tapasztalatok alapján megtalálta a vásárlóközönségét, és a kiadvány létrehozását támogató budapesti olasz fumetti-rajongók mindig igyekeznek valami különlegességgel kedveskedni, hol egy rajzoló meghívásával, hol hazai alkotók felkérésével egy-egy rajongói értelmezés elkészítésére.

Minden évben akad néhány olyan újdonság, amely teljesen váratlanul éri még a legtájékozottabb hazai olvasókat is. Kétségtelenül ezek közé tartozott a Családi titok, a holland Eric Heuvel munkája, amely a Luther kiadónál jelent meg. Az eredetileg az Anne Frank alapítvány és a Frieslandi Ellenállási Múzeum támogatásával készült képregény ismeretterjesztő-felvilágosító szándékát meghaladva egy kifejezetten olvasmányos és érdekes történet, a rajzolója rutinosan, profi módon alkalmazza az Hergé tisztavonalas stílusát megidéző formanyelvi megoldásait. A második világháború alatt játszódó történet a teljes holland társadalom viselkedését vizsgálja, visszaemlékezés formájában. Egy család történetéből kiindulva őszintén beszél a szülőket és a testvéreket, az egész holland népet ellenséges táborokra szakító ügyekről, nem a szerző ítélkezik a képregényben, hanem a történelem. Kár, hogy a szép, színes képregényt nem sikerült gerinces kivitelezésben megjelentetni, de ezért kárpótol a roppant kedvező ár.

Ugyancsak „a semmiből jött” az első magyar nyelvű Angry Birds képregény, kiadója a hihetetlenül népszerű mobiltelefonos játékalkalmazásra épülő kiadványokkal foglalkozó JCS Média. A csak napokkal karácsony előtt a könyvesboltokba került képregénynek (Télapó kis segítői) már csak azért is örülni kell, mert a legfiatalabbaknak bizony nagyon kevés kiadvány jelenik meg mostanság. A történet különlegessége, hogy írója, a finn Kari Korhonen, aki korábban Disney-képregényeken dolgozott, saját bevallása szerint sosem vette kezébe a játékot, és csak általános iránymutatást kapott a megbízóktól. Az olasz rajzoló, Corrado Mastantuono, szintén jól ismert név a szakmában, humoros és realista sorozatokon egyaránt szokott dolgozni.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12122