KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Dübörög a szív

Vajda Judit

Ricki and the Flash – amerikai, 2015. Rendezte: Jonathan Demme. Írta: Diablo Cody. Kép: Declan Quinn. Szereplők: Meryl Streep (Ricki), Joshua (Sebastian Stan (Joshua), Kevin Kline (Pete), Mamie Gummer (Julie). Gyártó: Clinica Estetico / TriStar Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 101 perc.

„Jó repülést!” – mondja az exférj a kiöregedett, de azért igencsak aktív rockénekesnőnek, Rickinek. „Az nem rajtam múlik!” – hangzik a válasz. Ugyanez elmondható Ricki egész életéről: nem rajta múlt, hogy nem volt ott a lánya esküvőjén, nem rajta múlt, hogy a házasság tönkre ment és nem rajta múlt, hogy a lánya ezért öngyilkos akart lenni. Csak éppen nem volt mellette. Ahogy sohasem. Rickin egyedül az múlt, amikor meghozta azt a döntést, ami egész életére kihatott: családja helyett a zenét választotta, azt, hogy egy ócska bárban énekeljen hűséges, lepukkant bandájával.

A korábban is erős női történeteket megfogalmazó Diablo Cody forgatókönyvíró ezúttal olyan asszonysorsot tár elénk, amely szépen beillik egy korábbi siker, A pankrátor feminin/feminista párdarabjának. Úgyszintén egy nyolcvanas évekből itt ragadt dinoszauruszról mesél, akinek szétesőben lévő életét egyrészt a lányával való viszony rendezése, másrészt egy rokonlélekkel való párkapcsolat oldhatja meg (a két film között még olyan apró párhuzamok is akadnak, mint hogy szenvedélyük mellett civilben mindkettő hőse áruházi eladóként dolgozik).

A Dübörög a szív emellett a főszerepet játszó színésznő, Meryl Streep életműve egyik darabjának ikerfilmjeként is működik. Az 1990-es Képeslapok a szakadékból énekes-színésznőjeként Streep az anyjával birkózott folyamatosan, míg most magukra hagyott gyerekeivel, közülük is elsősorban a lányával kell kibékülnie. És a film stílusa is régi időket idéz – sőt még régebbieket: olyan lassan, ráérősen csordogál, mintha nem napjainkban, hanem a hetvenes években készült volna. Például 1977-ben, a Bobby Deerfield idején, amikor még nem a szuperhősök voltak az izgalmasak, hanem egy melankolikus autóversenyző. Vagy egy boldogtalan énekesnő, aki szabad akar lenni – egy olyan világban, ahol ez csak a férfiaknak szabad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12427