KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nyomul a 8. Dimenzió!

Tamás Amaryllis

 

A sci-fi-paródia kiindulópontja: Orson Welles hírhedt csínytevése, a Világok harca című rádiójáték valódi tudósítás, tényriport volt mégis. A Tízes Bolygóról fél évszázada a Földre száműzött bűnözők, a szupermen Buckaroo Banzai (popsztár, atomfizikus, agysebész, nindzsa egy személyben) és a Föld körül keringő nyolcadik dimenzióbeli űrlények abszurd kavalkádjában talán csak az mozog otthonosan, aki a Cliffhangertől a Talen kardján keresztül a Külvárosi kommandóig és a Robotzsaruig általános műveltséget szerzett az amerikai akciófilmek legjavából. A fáma szerint e kalandfilm áltudományos mikrokozmoszának hatalmas rajongótábora van, méltatói a Rocky Horror Picture Show kultuszához mérik sikerét.

„Nem egyedül maguknak mesélek” – jelenik s szólal meg a Közjáték felejthetetlen gagauz hercegnője emlékezetem képernyőjén, blődli-bámulás közben. Füst Milán–Enyedi Ildikó öt percben villantották fel az emberi történelem képtelenségét. Itt két órán keresztül nyomul a 8. dimenziónak titulált militarista technikai univerzum, hogy nevessünk s felejtsünk. És kizárólag nekünk mesélnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/11 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1305