KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűz a mélyben

Tamás Amaryllis

 

Steven Seagal – a Lángoló jég után – a környezetvédő akciófilm újabb variánsát kínálja. A hajdan Japánban(!) harcművészeti iskolát vezető Seagalnak van mit védeni...

Az ember – az egyre bűntudatosabb hóhér – mérgeinek szemétlerakó helyéül használja a tengereket, a hegyek belsejét (a filmben az Appalache bezárt bányáit). Hárommilliárd éves evolúció után a tudatlanság, és a félelem szülte titkolózás veszélyezteti a civilizációt, a közös környezeti javak a határtalan gazdasági versengés áldozatául esnek a véges ökoszisztémában.

A szövetségi környezetvédő ügynök kitartó és bátor érvelése lassacskán ráébreszti a kis falu lakóit, hogy a hatalmi versengés öngerjesztő erői ellen csak úgy vehetik fel a harcot, ha saját kockázatukra kilépnek az ördögi körből. A mértékletességhez, a természet érdekeinek képviseletéhez persze civil kurázsi és áldozatkészség szükségeltetik, legalább annyi, amennyivel egy akcióhős rendelkezik.

A Tűz a mélyben nem propagandafilm, de a természethez való viszonyunkat gondoskodóbb, beleérzőbb gondolkodásmód felé terelgeti. Akciófilmtől egyelőre szokatlan attitűd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1696