KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Észvesztő

Hungler Tímea

 

Aki olvasott már valaha Sylvia Plath-t, esetleg volt szerencséje Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című könyvéhez, vagy ne adj’ isten a saját bőrén tapasztalta, miként nyomorítja meg az ember életét a pszichózis, az előtt ismerős lehet a világ, melyet a Susanna Kaysen kulcsregénye alapján készült James Mangold-film megjelenít. A hatvanas évek Amerikájában játszódó mű a lélek mélyrétegeibe, egy rehabilitációs intézet mindennapjaiba nyújt betekintést.

Susanna sorsa párhuzamosan Amerika sorsfordító időszakával, a vietnami háború idejében vesz fordulatot, mikor borderline-személyiségként bekerül a pszichiátriára. A film eredeti címe (Girl, interrupted) nem csupán a zavartságra utal, de a képi világra is; a gyógyulást, az intézeti napokat minduntalan félbeszakítja a lány múltjából felvillanó egy-egy jelentős pillanat, a gyerekkori élményektől kezdve egészen Susanna öngyilkossági kísérletéig.

A film erőssége e megszakításos képi technika mellett az érzelmi motivációkat, a lelki működéseket, a kínokat bemutató színészi alakításokban rejlik. Az imponáló vonulatból (Winona Ryder, Whoopi Goldberg, Vanessa Redgrave) magasan kiemelkedik a szociopata, kezelhetetlen, de mégis rendkívül érzelmes Lisát alakító Angelina Jolie, akiről e filmet látva elmondható, nem véletlenül alakításáért Golden Globe-ot s utóbb epizodista Oscart kapott.

A gyógyulás a két világ közötti helyes választás. Az alatt a két év alatt, melyben Susanna az intézet ápoltja, az osztály igazi közösséggé, egységfronttá válik a kinti világgal szemben. Az érzelmes, de semmiképpen sem érzelgős húrokat pengető alkotásában minden beteg a saját sorsán keresztül válaszol arra, hogy belemenekül-e maga teremtette világába, vagy megtanul alkalmazkodni hozzá, s visszatér abba a világba, mely végül is megbetegítette.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2942