KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sötétség fejedelme

Tamás Amaryllis

 

Hétmillió éves, titokzatos és öldöklő zöld anyag, a Gonosz Bibliája, az Álom lovagjai, a Sátán eljövetele... John Carpenter horrorfilmje a nyár tragikus szenzációját juttatta eszembe. A nagykovácsi gyerekek öngyilkosságát, amit a televízióban – a Premier című műsorban elrejtett – beszélgetés követett, rendőrségi szakértő, pszichológus, gyámügyi előadó részvételével. A jószándékú, ám konfekciógondolatokkal teli vita egy szomorú hangú betelefonáló kamaszfiú szívfájdító magyarázatával ért véget: ha végignézünk az emberiség történelmén, az nem szól másról, csak pusztításról, öldöklésről, egymás és a világ iránti gonoszságunkról. Erre döbbentette rá a gyerekeket az Ómen című film, – a kilátástalanság érzése az, amiért elmenekültek az emberi fajból, az életből.

Csak álságos vita lehet ott – iskolarendszerről, gyámügyi eljárásokról, rendőrségi határozatokról és megelőzésről a gyermekgyilkosságok miértjét keresve, ahol az új és még újabb általános iskolai tantervekből céltudatosan vagy tudattalanul, de évtizedek óta hiányzik a filozófia, az etika, az esztétika is.

Szinte meglepődni sem kellene azon, hogy a vérszegény, ideált nélkülöző életszabályokat, amelyek által érteni véljük a világot –, fenekestül forgathatja fel a képzelet varázsereje, a feketemágia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5519