KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Néma gyilkos

Tosoki Gyula

Lautlos – német, 2004. Rendezte: Mennan Yapo. Szereplők: Joachim Krol, Nadja Uhl, Christian Berkel. Forgalmazó: Best Hollywood. 90 perc.

 

A Néma gyilkos jellegzetes européer-thriller, nagy stíluskészséggel és kisebb műfaji érzékkel levezényelt darab: inkább csak néhány kósza kép, egy-két jelenettöredék, mintsem a feszült történet emléke marad meg belőle, mégis figyelemre érdemes.

Főhőse Viktor, a megkeseredett bérgyilkos, akinek különös ismertetőjele, hogy minden fakszni nélkül, hangtalanul öl, késsel, hangtompítóval vagy nyíllal, ahogy a szükség hozza. Egyik akciója során a sikerrel likvidált célszemély alkalmi barátnője, bizonyos nevezetű Nina olyan hatást tesz rá, hogy életben hagyja, sőt múltjának, jelenének, jövőjének újragondolását kényszeríti ki belőle. Ám éppen amikor kezdené újraálmodni életét (illetve végezne utolsó utáni megbízatásával), találkozik Langgal, a bulldogszívós nyomozóval.

A történet tele van maszatos pillanatokkal és megmagyarázhatatlan részletekkel (nem eléggé motivált, hogy miért akad hősünk nyomára olyan gyorsan Lang, illetve hogyan képes egy negyven évvel korábbi, felderítetlen bűnténnyel összekapcsolni a személyét; nem világos, hogy miért maradt Viktor bérgyilkos évtizedekig; nehezen érthető, hogy miért lép szövetségre Nina Viktorral), de nem vérzik el ezeken. A tempó sodró, és a dramaturgiai bakik mellett is van elég gyúanyag a történetben ahhoz, hogy leláncolja a figyelmet. A film annak ellenére vonzza a tekintetet, hogy a Lang szigorú ábrázattal elmormolt bölcselmei sem szolgálnak a javára.

A mese varázsa a debütáns rendező-forgatókönyvíró téma iránti elkötelezettségéből ered. Mennan Yapo nagy természetességgel lép át jelzett problémákon, olyan lendülettel teríti a sztorit, hogy alig van idő elmorfondírozni a bakikon. A két forrpontig vitt suspence-jelenet bravúrosnak mondható, a stiláris megoldások pedig megkapóak, kivált Viktor és Nina táncjelenetében. Néhány jelenetről üvölt, hogy a producer Tom Tykwer volt: munkái közül elsősorban a Téli alvók inspirálhatta Mennan Yapót, de ő – Tykwerrel ellentétben – szerencsére sohasem esztitizál annyira, hogy maníros legyen. Képei mívesek, de nem művészkedőek.

Extrák: werk; kimaradt jelenetek és filmelőzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/06 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9032