KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/május
KRÓNIKA
• Létay Vera: Élt 39 évet Koltai Ágnes

• Bakács Tibor Settenkedő: Pogány evangélium Derek Jarman
• Nádasdy Ádám: Körülötte angyalok Derek Jarman
• Kömlődi Ferenc: Punk karnevál Jubileum, 1977
• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (1.) Időm Gombowitz-csal
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: A szabadság orra Berlin
MAGYAR FILM
• Zsugán István: Egyetlen zseblámpával Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Minden ugyanaz másképpen Balázs Béla Stúdió
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Turcsányi Sándor: Elővárosi állomások Hal Hartley filmjeiről
• Antal István: Minden folyik tovább

• Földényi F. László: Művészet a Harmadik Birodalomban A rombolás építészete (1.)
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Orbis Pictus Nyugattól Keletre, avagy a média diszkrét bája
• Turcsányi Sándor: Egy csók és más semmi Rám csaj még nem volt ilyen hatassal
• Forgách András: Egy mozdulat sírfelirata Isten veled, ágyasom!
LÁTTUK MÉG
• Asbóth Emil: A Pelikán-ügyirat
• Békés Pál: Imádlak, Mr. Manhattan!
• Turcsányi Sándor: Egy lövés a fejbe, öt a testbe
• Kovács András Bálint: Veszélyes érintés
• Tamás Amaryllis: Négyfogásos szerelem
• Mockler János: Az ítélet éjszakája
• Harmat György: Szökésben
• Bíró Péter: Robotzsaru 3.

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nagy kitüntetés

Zsilka László

 

A nagy kitüntetés című film témája – a hazugságra alapozott hatalmi mechanizmus, működés közben, amint maga alá gyűri az önálló gondolkodásra képtelen, tehát a hazugság ellen fel nem vértezett kisembert – sajnálatosan ismerős a közép-kelet-európai nézőnek. Mert hol másutt lehetne a leginkább tetten érni és leleplezni a hazugságokat, mint e vidéken, kivált háborús időben. Martin Hollý művének főhőse, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének káplárja civilben kupec – mivel egy alkalommal nyilvánvalóan feleslegesen küldte a halálba bajtársait, hazudik magának és közvetlen alárendeltjeinek, hogy erkölcsileg tisztázza magát értelmetlen parancsának következményei alól. „Bátor” tettének jutalma a különleges kegyként adományozott – a címben a fiatalabbak kedvéért nagy kitüntetésnek nevezett – Signum Laudis, amelyet a hadvezér először tűz ilyen alacsony rangfokozatú katona mellére. Kell a nemes példa, bár a tisztek tudva tudják, hogy a Monarchia csapatai már elvesztették a háborút, mégis – még! – szükségük van a vakon engedelmeskedő emberekre. A kitüntetés végül a káplár tragédiájának okozójává válik. Attól kezdve ugyanis, hogy a zubbonyára kerül, komolyan hinni kezd a Hazában, a Császárban, a Tisztekben. Így azután tökéletes áldozatává lesz a felsőbbség, a tisztek manipulációjának: a túlságosan jól idomított káplárnak pusztulnia kell; hazug vádak alapján kivégzik.

A rendező mindezt sallangmentesen, meggyőző erővel tárja elénk. Vállalkozása azért is sikeres, mert alakjai nem válnak példázata egyszerű illusztrációivá, hanem hitelesen jellemzett, hús-vér figurák.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/05 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6791