KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A tanítványok

Gelencsér Gábor

Magyar, 1985. Rendezte: Bereményi Géza. Szereplők: Eperjes Károly, Gelley Kornél, Rajhona Ádám, Cserhalmi György, Básti Juli. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 98 perc.

 

Bereményi Géza féltucat forgatókönyvvel a háta mögött, negyven évesen rendezi meg első játékfilmjét. Különös helyzet: az egyik legtapasztaltabb és legsikeresebb forgatókönyvíró (Veri az ördög a feleségét, Megáll az idő) elsőfilmes rendezőként mindenféle szakmai előképzettség nélkül szembesül a korábban bizonyára többször elirigyelt szerepkörrel. E furcsa kettős státuszt maradéktalanul tükrözi A tanítványok című film: a precíz forgatókönyv a szerzői életmű fontos fejezete, míg a rendezést az új játékszerre rácsodálkozó naiv lelkesedés hatja át. Utóbbi nyertese Kardos Sándor operatőr, aki talán más, tapasztaltabb rendezők mellett kevésbé engedhetné szabadon vizuális fantáziáját. Itt viszont a történet nyitányában harmincas évekbeli archívokat montíroz össze saját felvételekkel, sőt még Szőts István Emberek a havason című filmjének híres vonatjelenetébe is „beleforgat”. A „szegény ember történelmi filmje” ez, amikor a szükségből erény kovácsolódik, s a kreativitás felülkerekedik a pénzügyi korlátokon.

A tanítványok tehát történelmi film, a második világháború előestéjén indul, s egy akkortájt teljességgel ismeretlen, elfeledett társadalomtudományi kísérlet körül bonyolódik. A Dr. Szaniszló József emlékirata nyomán készült forgatókönyv a tanyáról a fővárosba kerülő ifjú egyetemista nézőpontjából meséli el Magyary Zoltán professzor küzdelmét az ország közigazgatási reformjáért, csatáját Teleki Pál miniszterelnökkel, aki politikát gyanít – legyen az kommunista vagy náci – a professzor szigorúan szakmai programjában. A háború aztán elsöpör mindent: Teleki öngyilkos lesz, a szakmai programon pedig valóban felülkerekedik a politika – s az ország modernizációja 1945 után is elmarad. Ez azonban már senkit sem érdekel – erről tanúskodik a történelmi jelenetekkel párhuzamosan szerkesztett jelen idejű szál, amelyben az idős Szaniszló-alteregót látjuk a fiával: egy társadalmi utópia utolsó képviselőjét a megvalósult disztópia közönyös ifjú nemzedékének árnyékában.

Bereményi szerzői látásmódja két aspektusban is eltér a korabeli filmek általános történelemképétől. Egyrészt olyan összefüggésekre világít rá, amelyek kevéssé állnak a figyelem fókuszában, s ezáltal másfajta rálátásunk lesz az ismert folyamatokra. A tanítványokban mindez a szakértelem vs. politika konfliktusában fogalmazódik meg máig, azaz a film elkészítését (meg a rendszerváltozást) követő harminc esztendőre érvényes módon. A másik aspektus a történelmi tanulság egyértelműsítése, azaz a múlt meghosszabbítása a fakó jelenig. Az utód flegma közönye nem hagy kétséget afelől, miféle tanítványok vagyunk mi itt és most: rosszak.

Extra: Az elsőfilm édessége – Fazekas Eszter beszélgetése Bereményi Gézával és Kardos Sándorral (MaNDA, 2015, 50’).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12236