KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Amy – Az Amy Winehouse sztori

Forgács Nóra Kinga

Amy – brit, 2015. Rendezte: Asif Kapadia. Kép: Matt Curtis. Zene: Antonio Pinto. Szereplők: Amy Winehouse, Mitch Winehouse, Raye Cosbert, Blake Fielder, Juliette Ashby. Gyártó: On The Corner Films / Universal Music. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 127 perc.

 

Asif Kapadia a Sennáért elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó BAFTA-díjat, a 27 évesen elhunyt, hatszoros Grammy-díjas dalszerző-énekesnőről szóló Amy – Az Amy Winehouse sztori című újabb egészestés munkája pedig már Cannes-ban debütált, versenyen kívül. A film éppúgy „médiaszereplővé” vált, ahogy maga Amy Winehouse, a 127 perces alkotás azonban nem szenzációs leleplezésekre pályázik, hatásvadász eszközökkel is igen visszafogottan él, célja a lehető legempatikusabb módon, visszatekintő pozícióból megrajzolni egy ember portréját. Kapadia és stábja elképesztő mennyiségű archív videó- és képanyagot, a filmhez barátokkal, családtagokkal, munkatársakkal felvett több száz órányi interjú hangját szerkeszti egésszé, ebben maga Amy tűnik a legnagyobb segítségnek, aki nem csak a színpadon, hanem a baráti felvételeken is tökéletes szereplő, személyes hangú dalszövegeivel pedig kulcsokat ad a narratíva felépítéséhez.

De ki is ez az ember, mi is ez a történet? A film első fele sikerültebb, precízen, az érzelmi bevonódásnak is helyet adva gyűjti össze egy személyiség motívumait és vezet el arra a peremre, amikor a szeretetvágy és a tehetség kiteljesítésének drive-ja az otthonra-társra lelés és a világhír felé nyit éppen kaput, miközben a depresszió, az étkezési zavarok, a függőségek és a hírnévben megtapasztalt magány elkezdik átvenni a főszerepet. A második, nagyjából egy óra kaotikusabb, fogynak a baráti videók, eluralkodnak a kommerciális felvételek, egyre több az utólagos felismerést hordozó megszólalás. A sztori lezártsága és a felelősség kiterjesztése teszi felkavaróvá a filmet. Vajon volt-e olyan pont, mikor közbe lehetett volna avatkozni, volt-e olyan személy, aki közbe tudott volna? Az élet tanít meg arra, hogy hogyan kell élni, ha elég sokáig kihúzod – Tony Bennett megkésett üzenete egyszerre szól post mortem Amynek, a történet életben maradt szereplőinek és a nézőnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12349