KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A birodalom védelme

Létay Vera

A politikai és hatalmi összefonódások sötét erői ellen forduló, magányos újságíró éppoly jellegzetes hőse az újkori mozi-mitológiának, mint egykor a kevésbé motorizált és elektronizált időkben a Jó oldalán küzdő, metszett arcélű western-lovas, vagy a középosztály erkölcsnormáinak bilincsét luxusbűnözők csuklójára kattintó derék rendőrfelügyelő. A tömegtájékoztatás pulóver-egyenruhás, kialvatlan tekintetű, elszánt közkatonái a Nyilvánosság újságpapír-zászlaját magasra emelve, írógépek, kazettás magnók, fényképezőgépek könnyűfegyverzetét szegezve a nemzetközi nagypolitika, az úgynevezett államérdekek, titkosszolgálati cselszövések nukleáris arzenálja ellen; a film, vagy ha úgy tetszik, az életséma szerint többnyire személyes vereséget szenvednek. Az angol David Drury politikai krimijének fiatal újságíró hőse is életével fizet túlzott szakmai érdeklődéséért. Az agyonbonyolított, furfangos logikával kisakkozott történetben, miként ez jellegzetesen brit közéleti filmhez illik, szerepel a honvédelem és a szépnem iránt egyaránt elkötelezett, jellegzetes brit képviselő, szerepel állítólagos KGB-ügynök és egyáltalán nem állítólagos amerikai támaszpont. Amely a film állítása szerint a maga balesetveszélyes atombombázóival közelibb veszedelem, mint az, ami ellen a birodalmat védelmezi. A néző azért végül is megnyugodhat, a külföldi lapoknak kicsempészett leleplező dokumentum vevőkre talál az európai polgári demokráciák nyilvánossági piacán. A mi tipegő-topogó glasznosztyunk tanulhat még rafinériát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/01 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4873