KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bolykovszky Béla halálára

N. N.

 

Több mint ötven évvel ezelőtt kezdte pályáját, még a némafilm-korszakban. Fölvilágosítóként dolgozott, előbb Eiben István, majd Hegyi Barnabás mellett. A régi magyar operatőri iskola e jelentős művészei rendkívül sokat köszönhettek tehetségének: nem véletlenül fogadták el közvetlen munkatársuknak, partnerüknek. Még fontosabb szerepet játszott 1945 után. Több mint húsz évig tanított rendező- és operatőrjelölteknek a Filmművészeti Főiskolán világítástechnikát. Ez alatt az idő alatt sok kitűnő magyar film fővilágosítója volt. Pásztor István, Illés György, Szécsényi Ferenc és mások munkatársa. Olyan jelentős alkotások elkészítésében működött közre, mint a Vasvirág, az Édes Anna, az Angyalok földje, a Hideg napok.

„Fénymester” – ezzel a szóval illették a legjobb magyar operatőrök, s jellemző, hogy egykori tanítványai közül Zsigmond Vilmos, Kovács László vagy Badal János is gyakran feleleveníti alakját. Bolykovszkv Béla kéziratos visszaemlékezéseinek forrásértékű filmtörténeti jelentősége tagadhatatlan, érdemes volna – legalább a szakma számára – hozzáférhetővé tenni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6687