KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Érdeklődéssel olvasom...

Geibel Károly

 

Érdeklődéssel olvasom a filmek forgalmazásáról, a fővárosi mozik helyzetéről szóló írásokat és riportokat. „A Corvin mozi helyzete kiváltságos” – mondja a riporter (1981/7-es szám, 20. oldal). Nyilván igaza van, viszont szerintem még „kiváltságosabb” a Filmmúzeum helyzete. Kár, hogy riportjukban csak néhány sor foglalkozik a Filmmúzeummal. Ez a mozi megengedte magának, hogy az állandóan zsúfolt nézőtér érdekeit vegye figyelembe és öt-hat évig (!) egyfolytában vetítse a Dekameront, vagy újabban hosszú ideje a Canterbury meséket. Máskor ellenben, talán túl hamar beletörődve az érdektelenségbe, egy-két nap után levették a műsorról Resnais filmtörténetileg İ8 jelentős és sehol-soha másutt nem látható alkotását, a Murielt. Mindenesetre a Filmmúzeum érdekes – ég szerintem, néhány bosszantó következetlenség ellenére is általában jó – műsorpolitikáját is érdemes volna egyszer részletesebben is tárgyalni, talán még használható ötleteket is adnának néhány más mozinak.

 

Geibel Károly

Budapest

 

*

 

A Filmmúzeum nem a FŐMO (Fővárosi Moziüzemi Vállalat), hanem a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum hatáskörébe és irányítása alá tartozik. Műsorterve, bemutatói tehát teljesen függetlenek mind a MOKÉP-től, mind az összes többi fővárosi és vidéki moziétól. Helyzetének minden előnye (és olykor hátránya) ezzel függ össze. Egyetértünk abban, hogy a Filmmúzeum mint jelenség megérdemel egy önálló fejezetet.

 

A szerkesztőség

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7321