KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/július
KRÓNIKA
• Keresztury Dezső: Egy költő-filmes – Gyöngyössy Imre emlékére –
• N. N.: Lohr Ferenc
MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Orosz médiatáj, magyar ecsettel
• Várkonyi Tibor: A látványosság-állam Politikusok a képernyőn
CYBERVILÁG
• Almási Miklós: A néző belép a képbe Digitalizált tévémozi
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: Norsteinről jut eszembe A rajzfilm Mozartja
• Antal István: Változatok sötét húrra ©vankmajer csodaországa

• Dániel Ferenc: Ki alkalmas a megváltásra? Viridiana
• Bikácsy Gergely: El Rey
FESZTIVÁL
• Hegyi Gyula: A kivonulás szomorúsága Portugál filmhét
• Báron György: Fényírók Mediawave

• Hirsch Tibor: Másmozi A Másképp Alapítvány a Cirko-Gejzírről
• Kovács András Bálint: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Hirsch Tibor: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Bakács Tibor Settenkedő: A nyúl nem is létezik Amatőrfilm
• Lányi András: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
MÉDIA
• Kozma Gy. Uri: A reklám helye Reklám

• Bárdos Judit: Az olasz kapcsolat Római beszélgetés Giacomo Gambettivel
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Adios, companiero! Távol és mégis közel
• Turcsányi Sándor: Sissy Guitar Néha a csajok is úgy vannak vele
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: A hajsza
• Kovács András Bálint: Végzet
• Mockler János: Ments meg, mert ölnöm kell!
• Tamás Amaryllis: A szomszéd nője mindig zöldebb
• Ardai Zoltán: Lángoló jég
• Kuczogi Szilvia: Tőrbe csalva
• Fáber András: Angie
• Tamás Amaryllis: Ruby Cairo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mágnás Miska

Czirják Pál

Magyar, 1948. Rendezte: Keleti Márton. Szereplők: Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Gobbi Hilda. 83 perc.Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum.

Keleti Márton alighanem a II. világháború utáni magyar filmgyártás legsikeresebb rendezõje. Alkotásai közül húsznál is több büszkélkedhet milliós nézõszámmal, és a Mágnás Miska e sorban is a legelsõ. Az 1948-ban forgatott, 1949 februárjában bemutatott operettfilm ráadásul nem csupán a rendezõ, hanem a magyar film egésze szempontjából is listavezetõ: versenytársait messze megelõzve a legnézettebb hazai munka.

Mi lehetett a siker titka? Keleti egyfelõl biztos kézzel választott alapanyagot. A színpadi mû már néhány évtizeddel korábban, a magyar zenés színjátszás fellendülésének idõszakában nagy népszerûségre tett szert. Az 1916-os budapesti premiertõl kezdve rendkívüli lelkesedés övezte, a fõvárosi bemutatót vidéki és külföldi elõadások követték, Korda Sándor rendezésében csakhamar elkészült az elsõ filmes feldolgozás is. A húszas évektõl a darab háttérbe szorult – elsõsorban politikai okokból, mivel története a tekintélyelvûség és az arisztokrata világ csattanós, maró gúnyrajzát adta. Dallamaira viszont még akkor is sokan emlékeztek, amikor már évek óta egyetlen társulat sem adta elõ. Keleti pedig a rá jellemzõ jó érzékkel találta meg azt a pillanatot, amikor az operett – kis igazításokkal – újra idõszerûvé vált.

A Mágnás Miska kimagasló sikerének másik fontos tényezõje minden bizonnyal a kivitelezés igényessége volt. Bakonyi Károly és Gábor Andor operettjét Keleti számára Békeffy István írta filmre, Szirmai Albert eredeti zenéjét Fényes Szabolcs dolgozta át, a kamera mögött pedig Eiben István állt. Mindannyian szakmájuk legtapasztaltabb képviselõinek számítottak. A darab szerepeit – ideértve a mellékfigurák egy részét is – a korszak népszerû színészei formálták meg. A díszletezés és a kosztümök gazdagsága ugyancsak emelte a produkció minõségét. Keleti a megfelelõen kiválasztott alapmûbõl színvonalas, korszerû szórakoztató darabot hozott létre, amely ugyan egyes motívumaiban már megelõlegezte a késõbbi termelési operetteket, azonban többé-kevésbé még el tudta kerülni azok erõltetett, hamis megoldásait, dramaturgiai sutaságait.

Extrák: a felújított kép és hang mellett a kiadvány két extrát is kínál: egy válogatást aMágnás Miska groteszk humorát meghatározó Latabár testvérek további komikus számaiból, másrészt egy közel félórás keletkezéstörténeti összeállítást, amely ideális bevezetést nyújt a filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10730