KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/július
KRÓNIKA
• Keresztury Dezső: Egy költő-filmes – Gyöngyössy Imre emlékére –
• N. N.: Lohr Ferenc
MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Orosz médiatáj, magyar ecsettel
• Várkonyi Tibor: A látványosság-állam Politikusok a képernyőn
CYBERVILÁG
• Almási Miklós: A néző belép a képbe Digitalizált tévémozi
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: Norsteinről jut eszembe A rajzfilm Mozartja
• Antal István: Változatok sötét húrra ©vankmajer csodaországa

• Dániel Ferenc: Ki alkalmas a megváltásra? Viridiana
• Bikácsy Gergely: El Rey
FESZTIVÁL
• Hegyi Gyula: A kivonulás szomorúsága Portugál filmhét
• Báron György: Fényírók Mediawave

• Hirsch Tibor: Másmozi A Másképp Alapítvány a Cirko-Gejzírről
• Kovács András Bálint: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Hirsch Tibor: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Bakács Tibor Settenkedő: A nyúl nem is létezik Amatőrfilm
• Lányi András: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
MÉDIA
• Kozma Gy. Uri: A reklám helye Reklám

• Bárdos Judit: Az olasz kapcsolat Római beszélgetés Giacomo Gambettivel
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Adios, companiero! Távol és mégis közel
• Turcsányi Sándor: Sissy Guitar Néha a csajok is úgy vannak vele
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: A hajsza
• Kovács András Bálint: Végzet
• Mockler János: Ments meg, mert ölnöm kell!
• Tamás Amaryllis: A szomszéd nője mindig zöldebb
• Ardai Zoltán: Lángoló jég
• Kuczogi Szilvia: Tőrbe csalva
• Fáber András: Angie
• Tamás Amaryllis: Ruby Cairo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A legszebb dolog

Szabó Noémi

­Un heureux évenement – francia, 2011. Rendezte: Rémi Bezançon. Írta: Eliette Abecassis regénye nyomán Vanessa Portal és Rémi Bezançon. Kép: Antoine Monod. Szereplők: Louise Bourgoin (Barbara), Pio Marmai (Nicolas), Josiane Balasko (Claire), Thierry Frémont (Tony). Gyártó: Mandarin Cinéma. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 107 perc.

Barbara, a filozófia-doktoriját szorgosan kopácsoló ambiciózus bölcsész, és a videótékában lézengő, filmes karrierről álmodozó Nico viharos szerelmét hamarosan gyermekáldással jutalmazzák az égiek; csakhogy a baba érkezése lerántja a földre a turbékoló szerelmeseket, és banális tündérmeséjük hirtelen realisztikus gellert kap.

A legszebb dolog kendőzetlenül mutatja be a családalapítás árnyékos oldalát; szó esik benne egészségügyi komplikációkról, szexhiányról, de még a bonyolult és használhatatlan babakocsikat sem kíméli. Szereplői második generációs értelmiségi fiatalok, akik gyermekük születésének pillanatáig tudásuk és képességeik alapján jelölték ki saját helyüket a világban, ám ahhoz, hogy a gyerekvállalás a legszebb dologgá váljon az életükben, kénytelenek felülbírálni saját identitásukat, és a gyermeket tenni annak origópontjává. Ahogyan a szereplők fájdalom és lemondás árán átlényegülnek anyává és apává, úgy fogynak a filmben a kulturális utalások és a filozófiai szövegrészletek; a Másikkal való egyesülés kudarca lassan egy depressziós nő frusztrációivá szelídül, a fojtogató Semmi pedig hétköznapi magányba torkollik.

Rémi Bezançon filmje megmutatja a fárasztó hétköznapok győzelmét a Barbara által képviselt intellektus felett és a sekélyes családi értékrend diadalát a Nicónak tulajdonított banális szabadságeszményen: mélynek szánt problémafelvetéseivel igyekszik többnek látszani egyszerhasználatos romkomnál, miközben unalmas formanyelvével és a kétdimenziós figurák szájába adott kimódolt konfliktusaival a keményvonalas művészfilmek elitizmusán is megpróbál felülkerekedni. Az eredmény egy középszerű midcult mozi, ami egyszerre vár nézőjétől bizonyos fokú műveltséget és némi megbocsátó szentimentalizmust, hogy szemet hunyhassunk a sablonos tanulságok felett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11106