KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/július
KRÓNIKA
• Keresztury Dezső: Egy költő-filmes – Gyöngyössy Imre emlékére –
• N. N.: Lohr Ferenc
MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Orosz médiatáj, magyar ecsettel
• Várkonyi Tibor: A látványosság-állam Politikusok a képernyőn
CYBERVILÁG
• Almási Miklós: A néző belép a képbe Digitalizált tévémozi
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: Norsteinről jut eszembe A rajzfilm Mozartja
• Antal István: Változatok sötét húrra ©vankmajer csodaországa

• Dániel Ferenc: Ki alkalmas a megváltásra? Viridiana
• Bikácsy Gergely: El Rey
FESZTIVÁL
• Hegyi Gyula: A kivonulás szomorúsága Portugál filmhét
• Báron György: Fényírók Mediawave

• Hirsch Tibor: Másmozi A Másképp Alapítvány a Cirko-Gejzírről
• Kovács András Bálint: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Hirsch Tibor: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Bakács Tibor Settenkedő: A nyúl nem is létezik Amatőrfilm
• Lányi András: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
MÉDIA
• Kozma Gy. Uri: A reklám helye Reklám

• Bárdos Judit: Az olasz kapcsolat Római beszélgetés Giacomo Gambettivel
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Adios, companiero! Távol és mégis közel
• Turcsányi Sándor: Sissy Guitar Néha a csajok is úgy vannak vele
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: A hajsza
• Kovács András Bálint: Végzet
• Mockler János: Ments meg, mert ölnöm kell!
• Tamás Amaryllis: A szomszéd nője mindig zöldebb
• Ardai Zoltán: Lángoló jég
• Kuczogi Szilvia: Tőrbe csalva
• Fáber András: Angie
• Tamás Amaryllis: Ruby Cairo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Afrika királynője

Kránicz Bence

The African Queen – amerikai, 1951. Rendezte: John Huston. Szereplők: Katharine Hepburn, Humphrey Bogart, Robert Morley. Forgalmazó: Cinetel. 105 perc.

A tekintélyes filmkritikus, James Agee 1950-ben terjedelmes portrét közölt John Hustonról a Life magazinban. A cikk készülte alatt összebarátkozott és közös munkába kezdett a rendezővel, aki maga ajánlotta a figyelmébe C. S. Forester romantikus kalandregényét. A korábban lírai hangú dokumentumfilmekkel is kísérletező Agee-nek az Afrika királynője volt az első hollywoodi megbízása forgatókönyvíróként, az adaptáció pedig méltán nemesedett klasszikussá.

A történet az I. világháború kitörése idején játszódik, német fennhatóság alatt álló afrikai vidéken. A németek támadása miatt Rose Sayer elveszíti misszionárius bátyját, bosszúvágya pedig arra indítja, hogy a címbeli hajó kapitányával, Charlie Allnuttal tartson az Ulanga folyó mentén, hogy végül megtorpedózhassák a császári erők hadihajóját. Ám Agee-t és Hustont elsősorban nem a háborús konfliktus érdekelte, hanem az a humoros és finom erotikájú epizódokban egyaránt bővelkedő utazás, melynek során a bigottan vallásos vénkisasszony és az alkoholista, életunt férfi egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Míg az eredeti regény elsősorban Rose karakterének – szexuális értelemben is vett – felszabadulását állítja a középpontba, addig a filmváltozat egyenrangú partnerként kezeli a két figurát. Hepburnnek és Bogartnak pedig egy-egy gesztus vagy tekintet is elég hozzá, hogy megmutassák, a két korosodó, kiábrándult embernek nincs több esélye, egymás számára a boldogság utolsó lehetőségét jelentik.

Kalandtörténet helyett így egzotikus kulisszák között bonyolódó, enyhén melankolikus színezetű romantikus komédiát láthatunk. Noha Hustontól alapvetően távol állt a műfaj, az Afrika királynője hőseit is a rá jellemző éleslátó bölcsességgel vizsgálta, a szerelmesek jellemrajza felér a Sierra Madre kincse vagy az Aszfaltdzsungel karaktertanulmányaival. Agee pedig igyekezett minél inkább meseszerűvé formálni az alapanyagot: ahogy Rose és Allnut számára megszűnik a külvilág, úgy idézik fel a nézőben az első emberpár képét, míg a burjánzó dzsungel édenkertté változik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12165