KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/július
KRÓNIKA
• Keresztury Dezső: Egy költő-filmes – Gyöngyössy Imre emlékére –
• N. N.: Lohr Ferenc
MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Orosz médiatáj, magyar ecsettel
• Várkonyi Tibor: A látványosság-állam Politikusok a képernyőn
CYBERVILÁG
• Almási Miklós: A néző belép a képbe Digitalizált tévémozi
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: Norsteinről jut eszembe A rajzfilm Mozartja
• Antal István: Változatok sötét húrra ©vankmajer csodaországa

• Dániel Ferenc: Ki alkalmas a megváltásra? Viridiana
• Bikácsy Gergely: El Rey
FESZTIVÁL
• Hegyi Gyula: A kivonulás szomorúsága Portugál filmhét
• Báron György: Fényírók Mediawave

• Hirsch Tibor: Másmozi A Másképp Alapítvány a Cirko-Gejzírről
• Kovács András Bálint: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Hirsch Tibor: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Bakács Tibor Settenkedő: A nyúl nem is létezik Amatőrfilm
• Lányi András: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
MÉDIA
• Kozma Gy. Uri: A reklám helye Reklám

• Bárdos Judit: Az olasz kapcsolat Római beszélgetés Giacomo Gambettivel
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Adios, companiero! Távol és mégis közel
• Turcsányi Sándor: Sissy Guitar Néha a csajok is úgy vannak vele
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: A hajsza
• Kovács András Bálint: Végzet
• Mockler János: Ments meg, mert ölnöm kell!
• Tamás Amaryllis: A szomszéd nője mindig zöldebb
• Ardai Zoltán: Lángoló jég
• Kuczogi Szilvia: Tőrbe csalva
• Fáber András: Angie
• Tamás Amaryllis: Ruby Cairo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hitman – a 47-es ügynök

Csiger Ádám


Hitman: Agent 47 – amerikai, 2015. Rendezte: Aleksander Bach. Írta: Michael Finch. Kép: Óttar Gudnason. Szereplők: Rupert Friend (47-es), Hannah Ware (Katia), Fabian (Emilio), Zachary Quinto (Smith). Gyártó: 20th Century Fox / Infinite Frameworks. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.

 

 

A 2007-es Hitman folytatás nélkül maradt, ami nem magyarázható pusztán a negatív kritikákkal és a közepes bevételekkel, hisz a legújabb hollywoodi trendet immár a reboot jelenti. Jelen filmben az emblematikus videójáték-hős többé nem tarkopasz, ami realisztikusabb, földhözragadtabb tónust ígér, a reboot-lázat kirobbantó Batman: Kezdődik után szabadon. Valódi újítása azonban kivételesen nem a sötétebb hangulat: ugyanolyan felnőtt korhatáros akcióthrillert látunk, mint az első installáció alkalmával. A különbség ehelyett a videójáték-hős karakterének hatékonyabb stratégiával való megközelítése: az idei filmet mintha csak az első két Terminátor-mozi ihlette volna.

A 47-es ügynök eleinte úgy vadászik egy mit sem sejtő nőre, mint a T-800-as Sarah Connorra. A hősnőt hamar szárnyai alá veszi a maga Kyle Reese-je, ám egy korai és nem túl meglepő fordulat felfedi, hogy valójában nem a 47-es ügynök, hanem a riválisa jelent fenyegetést a nőre, az ellenlábas ráadásul sebezhetetlensége okán kiköpött T-1000-es. Akárcsak a Terminator 2-ben, a címszereplő helyett ezúttal is a hősnő csábít nézői azonosulásra, az ő alakjában nyerünk beavatást a 47-es ügynök világába. Új karakterének köszönhetően a film teljesíti a rebootok fő követelményét: képes elődjénél szélesebb közönséget megszólítani. Ezt leszámítva a film csak egy újabb fölösleges konzol-adaptáció, ami vajmi keveset ment át a videójátékok által nyújtott élményből. Pedig készült már olyan mozi, aminek ez maradéktalanul sikerült: a videójáték-adaptációk készítői példát vehetnének A holnap határáról, amely időhurok-narratívával rekonstruálja az újrakezdhető pályák mechanizmusát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12434