KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/augusztus
KRÓNIKA
• Csala Károly: Christian-Jaque halálára
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Általános vérmérgezés Cannes
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Hüllőesztétika King Kong-tanulmányok

• Békés Pál: Kampányok és ügynökök Amerikai dokumentarizmus
• Antal István: Tilos az Áhítat Jack Smith (szelleme) Budapesten
• Bérczes László: Egy másik fickó Budapesti beszélgetés John Lurie-val
• Dániel Ferenc: Legyezőjátékok monszun idején Ozu-életműsorozat
• Schubert Gusztáv: Aranykulcsocska Megszülettem, de…
• Fáber András: Az árnyék tükörképe Beszélgetés Alain Robbe-Grillet-vel
KRITIKA
• Földényi F. László: Érzelmek zűrzavara Foglalkozása: neonáci
• Bakács Tibor Settenkedő: Your Ghost Kristin Hersch
• Ardai Zoltán: Az eklektika diadala Kika
• Takács Ferenc: Kisrealista karnevál Méregzsák
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Kalifornia
• Hirsch Tibor: Rosszlányok
• Turcsányi Sándor: Backbeat
• Harmat György: Vipera
• Székely Gabriella: Ace Ventura – Állati zsaru
• Bíró Péter: Menekülés Absolomból
• Harmat György: Féktelenül

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hurrikán

Vidovszky György

 

A cím megtévesztő: katasztrófafilmet sejtet. Norman Jewison új opusa pedig életrajzi történet egy fekete bőrű bokszolóról, akit Hurrikánnak hívnak. A közel háromórás mozi kimerítően alapos képet kíván nyújtani főhőséről és a korról: a fajgyűlölet legkeményebb évtizedeiről Amerikában. Mégis, mintha valójában két filmet kapcsolt volna össze a rendező. Az „első film” Hurrikán fájdalmas gyermekkora és fényes felemelkedése mellett igazságtalanul eltöltött börtönéveit mutatja be – hatásosan. Hurrikán világbajnok bokszolóként egy elszánt (fehérbőrű) rendőr féktelen fajgyűlöletének esik áldozatul: többszörös gyilkossággal vádolják meg ártatlanul. Az igazságszolgáltatás részlehajlása miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik. Jewison érzékletesen – bár leegyszerűsítve – teszi átélhetővé Hurrikán szenvedéstörténetét, azt a folyamatot, ami a remények fokozatos eltűnésével az élő halott-állapot vegetálásában talál kétes megnyugvást. A „második film” viszont a jól ismert korrupciós ügyeket feltáró, krimiszerű sikertörténetek újabb darabja. Teljesen érdektelen és idegesítően patetikus, kiszámítható. Felbukkan a láthatáron három (fehérbőrű) „angyalka”, akiknek helyén van a szívük, és hozzáfognak közel 20 év után Hurrikán tisztázásához, vagyis a kizökkent értékrend, az igazság helyreállításához. Hirtelen úgy szakadnak szét a film első óráiban felfűzött dramaturgiai, érzelmi szálak, ahogy váratlanul előtűnnek a napnál világosabb bizonyítékok, egyértelmű hazugságok. Csak hinni kell, és minden sikerül – ez lehetne e film frappáns mottója. Norman Jewison „második filmje” nem ártalmas, csak olyan, mint egy eltévedt ember, aki nem hitt magában. Pedig hosszú ideig jó úton járt, nagy kár érte. (Denzel Washington végleteket bejáró szerepe látványos, hatásos és néhány finom, érzékeny, emlékezetes pillanatot is kínál.)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2908