KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/augusztus
KRÓNIKA
• Csala Károly: Christian-Jaque halálára
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Általános vérmérgezés Cannes
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Hüllőesztétika King Kong-tanulmányok

• Békés Pál: Kampányok és ügynökök Amerikai dokumentarizmus
• Antal István: Tilos az Áhítat Jack Smith (szelleme) Budapesten
• Bérczes László: Egy másik fickó Budapesti beszélgetés John Lurie-val
• Dániel Ferenc: Legyezőjátékok monszun idején Ozu-életműsorozat
• Schubert Gusztáv: Aranykulcsocska Megszülettem, de…
• Fáber András: Az árnyék tükörképe Beszélgetés Alain Robbe-Grillet-vel
KRITIKA
• Földényi F. László: Érzelmek zűrzavara Foglalkozása: neonáci
• Bakács Tibor Settenkedő: Your Ghost Kristin Hersch
• Ardai Zoltán: Az eklektika diadala Kika
• Takács Ferenc: Kisrealista karnevál Méregzsák
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Kalifornia
• Hirsch Tibor: Rosszlányok
• Turcsányi Sándor: Backbeat
• Harmat György: Vipera
• Székely Gabriella: Ace Ventura – Állati zsaru
• Bíró Péter: Menekülés Absolomból
• Harmat György: Féktelenül

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kettős szerepben

Zalán Vince

 

Francia kapcsolat után izraeli /palesztin kapcsolat? A bűnügyi filmek ügyeskezű, amerikai rendezője, George Roy Hill a remek kémregény-szerző, John Le Carré magyarul is olvasható történetéből – Kettős szerepben – forgatott filmjében az izraeli titkosszolgálat egy angol színésznőt használ föl arra, hogy leleplezze palesztin ellenfeleit. A rafinált cselekményvezetés, a titkosszolgálati, technikai arzenál felvonultatása, a helyszínek változatossága szinte feledteti a nézővel, hogy a jobb sorsra érdemes Diane Keaton miként vergődik a számára idegen (fő)szerepben. Bár talán akadnak olyanok is közöttük, akiket éppen a mesteri szórakoztatás gondolkodtat el arról, hogy a vásznon hogyan is alakul át a történelem krimivé. Hisz bármennyire is méltánylandó George Roy Hillnek azon törekvése, hogy filmje (természetesen két szuperakció között) a békétlenség okaira, a tolerancia hiányára és a harcoló felek becsületesnek vélt elszántságára is fényt vessen, – az összhatás eredménye nem lehet kétséges. Mivel, hogy korunk nem egyszer úgy bánik a (film)művészettel, mint ebben a filmben az izraeli elhárítófőnököt játszó Klaus Kinski a szemüvegével. Rövid, vastag, tompa ujjai közt gyötri, csavarja, pergeti, mutogat vele, zsebre vágja, belebök a levegőbe, stb., épp csak le nem nyeli. De az is igaz, hogyha meg akar tudni valamit, ha olvasni akar, kénytelen békésen az orrára illeszteni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/02 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4289