KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mamut

Schreiber András

 

Mammoth­ – svéd-dán-német, 2009. Rendezte és írta: Lukas Moodysson. Kép: Marcel Zyskind. Zene: Linus Gierta, Erik Holmquist, Jesper Kurlandsky. Szereplők: Gael García Bernal (Leo Vidales), Michelle Williams (Ellen Vidales), Marife Necesito (Gloria), Sophie Nyweide (Jackie Vidales). Gyártó: Memfis Film / Zentropa. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 125 perc.

 

A svéd Lukas Moodysson első angol (valamint thai és tagalog) nyelvű játékfilmje olyan globalista meséket juttathat a néző eszébe, mint a Bábel vagy az Ütközések – a több, egymásba fonódó szálon futtatott (földrészeken átívelő) cselekményvezetés kiváltképp az IñárrituArriaga párost idézi. Moodyssonnak azonban csak félig sikerült a Bábel bravúrja, a Mamut ugyanis nem igazán ügyes puzzle, az események kiszámíthatók, az idő vánszorog, a globál-kirakósdi mondandója (legyen mégoly fontos) eltúlzottan sulykolt. Mintha a rendező magának üzenne a Ladytron egyik betétdalával („Destroy everything you touch”) – természetesen a liverpooli elektropop formáció slágere (akárcsak a teljes soundtrack, olyan üzenetértékű dalokkal, mint a „Motherless Child”) elsősorban a történetre utal.

Egy New York-i házaspár túl elfoglalt ahhoz, hogy gyermekével foglalkozzon. A netguru Leo (Gael Garcia Bernal) Thaiföldre utazik, hogy nyélbe üssön egy többmilliós üzletet, Ellen (Michelle Williams) agyonterhelt baleseti sebész, hétéves kislányukkal a filippin dadus, Gloria (Marife Necesito) foglalkozik. A nő két gyermekét hagyta hátra a Fülöp-szigeteken, hogy mások csemetéjét gondozva támogathassa a sajátjait, Leo összemelegszik egy thai prostituálttal, aki üzletszerű kéjelgésből tartja el kisbabáját. Magánéleti globalizmus: mindhárom anya másokat szolgál, hogy ezáltal jobb életet biztosíthasson gyermekének, valójában azonban épp a legfontosabbat nem képes megadni neki. (Itt a magyarra átültethetetlen címbeli csavar: a „Mammoth” egyszerre utal egy méregdrága csontberakásos tollra, amelyet Leo kap partnerétől, és jelent tagalogul „anyát”.)

Legyen mégoly lapos és szájbarágós Moodysson filmje, semmi esetre sem érheti rendezőjét a vád, hogy a szélesebb közönséget megcélzó angol nyelvű forgatás kedvéért feladta volna magát. A szociálisan érzékeny, feminista és mély-keresztény skandináv direktor a Mamutba is beleforgatott párat korábbi témáiból – a társadalmi érzékenység, feminizmus és kereszténység (előbbi kettő a témaválasztásban, utóbbi legkézzelfoghatóbban a dadus személyében) a korábbiaknál talán erősebben itatják át mostani dolgozatát. Kegyetlen a világ, állítja Moodysson, gyakorta tönkre megy, amihez hozzáérünk, s olykor mindannyian árvának érezzük magunkat. Utóbbi érzésre a svéd rendező nem pusztán a történetválasztással, de az elbeszélésmóddal is ráerősített.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10383