KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szökevény

Békés Pál

Szerencsére nem maradunk egyedül ezzel a megérzésünkkel, hiszen ugyanígy vélekedik róla a kórházban szinte mindenki. A rendezőről nem is beszélve. Így azután semmi sem gátol bennünket, hogy drukkoljunk neki. Szurkolunk is tiszta szívvel – igazán rászorul a szerencsétlen. Amikor életfogytigra ítélik, majd egy országúti baleset révén kiszabadul, egyszeriben megmutatkoznak igazi képességei. Ez az ember úgy menekül, rejtőzik, bújik, bujkál, lapul, lapít, sunyít, dekkol, hogy az már művészet. Holott a sors és a chicagói rendőrség szolgálati beosztása párját ritkítóan szívós kapót oszt rá. A film legjobb egyharmada akár a „Vadászjelenetek Közép-Illinois-ból” alcímet is viselhetné. Üldöző és üldözött nagy párharcának, a róka és a falka, a műnyúl és az agár, a borz és a kotorékeb halálosan harmonikus kettősének vagyunk szemtanúi. Mire Harrison Ford felgöngyölíti a szálakat, és futtában, menekültében is megfejti, hogy ki és miért gyilkolta meg feleségét, a vadász megkedveli a vadat. (Közben az üldöző alkalmanként megpróbálja szitává lőni áldozatát, ám az üldözött a belékódolt humánum okán kétszer is megmenti a kopó életét.) Mire bilincs kattan Harrison Ford csuklójára, cinkos mosoly derül a nagy párharc részeseinek barázdált arcára. Becsülik egymást, mert nem alkuvó ellenfelet ismertek meg másikban. Meg aztán férfiak volnának mindketten. Talpig. Kemények és derekasak. Vagy mi a szösz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1057