KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mission Impossible: Fantom protokoll

Nevelős Zoltán

Mission Impossible : Ghost Protocoll – amerikai, 2011. Rendezte: Brad Bird. Írta: Josh Applebaum és Andre Nemec. Kép: Robert Elswit. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Tom Cruise (Hunt), Jeremy Renner (Brandt), Michael Nykvist (Hendricks), Paula Patton (Jane). Gyártó: FilmWorks / Bad Robot / Stillking Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 133 perc.

Nyugati pályaudvarunk digitálisan enyhén módosított képe dobogtatja meg szívünket a tempót azonnal csúcsra pörgető nyitó akciójelenetben. A budapesti felütés után Moszkvában folytatódik a negyedik „lehetetlen” küldetés börtönből szöktetéssel, majd behatolással a Kremlbe – mesteri álcákkal és hi-tech bűvészkedéssel, a sorozat receptje szerint. A csavar ott jön, amikor egy megszállott svéd politikai háttérfigurának sikerül újraindítani a hidegháborús ellentétet Oroszország és az Egyesült Államok között úgy, hogy a felelősnek az M:I csoportot állítják be, aminek feloszlatás a vége – legalábbis névleg. Így Ethan Hunt és új csapata – az egyetlen régi tag a haramdik részben csatlakozott Benji – a megszokott mindenható technikai támogatás nélkül, csak a maguk korlátozott eszköztárára és találékonyságára számíthatnak, miközben meg kell akadályozniuk egy atomháború kitörését.

A kulcstrükkök továbbra is a személycserék – bár a maszkos megoldás ezúttal kiesik –, illetve az akrobatikus mutatványok, amelyek közt a legemlékezetesebb, amikor Hunt a 130. emelet táján mászik egyet a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa külsején. Az animáció világából (Hihetetlen család; L’ecsó) Oscar-díjakkal érkező Brad Bird első élőszereplős filmjében a feszültséget elsősorban a másodpercekkel való versenyfutásra alapozza, amely olykor két-három párhuzamos akciósorban történik. A rendező a film egyes jeleneteit IMAX 2D technológiával rögzítette (összesen mintegy 30 percet), ami ma már az alternatíva méltánylandó felmutatásának számít az elcsépelt 3D mellett. Ha valamit Bird magával hozott az animációból, az a kergetőzős jelenetek virtuozitása és látványossága, legyen szó üldözésről egy sivatagi városra lecsapó homokviharban, vagy csetepatéról egy automata toronygarázsban. A szereposztás terén a csapathoz csatlakozó Jeremy Renner egyértelmű nyereség, az antagonista szerepében azonban Michael Nykvist bármilyen jó színész is, csak egy megrajzolatlan főgonoszt próbálkozhat jellemvonásokkal megtölteni, ami súlyos hiányérzetet okoz, különösen Philip Seymour Hoffman káprázatos főgonosz-alakítása után, ami a harmadik epizód egyik legfőbb szenzációja volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10943