KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mielőtt meghaltam

Baski Sándor

Dallas Buyers Club – amerikai, 2013. Rendezte: Jean-Marc Vallée. Írta: Craig Borten és Melisa Walack. Kép: Yves Belanger. Szereplők: Matthew McConaughey (Ron), Jared Leto (Rayon), Jennifer Garner (Dr. Saks), Dallas Roberts (David), Kevin Rankin (TJ). Gyártó: Voltage Pictures / Truth Entertainment. Forgalmazó: Parlux Entertainment. Feliratos. 117 perc.

Kevés annyira jellegzetesen amerikai filmtoposz létezik, mint a jogai védelmében a nagybetűs Rendszerrel szembeszálló kisemberé. A nézők igazságérzetére apelláló, többnyire megtörtént eseteken alapuló filmek hasonló koreográfia mentén épülnek fel, és ezekkel a jól bejáratott dramaturgiai konvenciókkal a Mielőtt meghaltam sem szakít. Jean-Marc Vallée nyolcvanas években játszódó filmjének főszereplője Ron Woodroof, texasi villanyszerelő és rodeó cowboy, akinek az orvosok mindössze 30 napot jósolnak, miután AIDS fertőzéssel diagnosztizálják. Woodroof természetesen nem hajlandó beletörődni a halálos ítéletbe, először egy még tesztelés alatt álló gyógyszerrel próbálja kúrálni magát, majd amikor kiderül, hogy az AZT nevű gyógyszertől csak rosszabbul lesz, újfajta gyógyhatású készítményekkel kezd kísérletezni. Állapota látványosan javul, egy idő után pedig a Mexikóból feketén behozott szereket sorstársainak is árulni kezdi, amit az AZT gyártói és a hatóságok kevéssé díjaznak.

A Mielőtt meghaltam annyibban mindenképpen kilóg a civil kurázsit ünneplő filmek hosszú sorából, hogy főhőse, a legfrissebb trendeknek megfelelően – lásd Az élet császárai című cikket a 20. oldalon, – nem tisztes átlagpolgár, hanem igazi antihős, legalábbis a történet kezdetén. Woodroof vérbeli texasi suttyó, egy lakókocsiban tengeti drogokkal és olcsó prostikkal színesített életét; ha kell, a haverjait is átveri, és pont olyan rasszista és homofób, mint a környezetében bárki. Éppen ezért hisszük el róla fenntartások nélkül, hogy képes még a halál torkában is felfedezni a saját és mások szenvedésében rejlő üzleti lehetőséget.

Vallée-nek jóval nehezebb dolga van, amikor azt kell érzékeltetnie, miként bomlanak le Woodroof melegekkel szembeni előítéletei, és hogyan válik az aluliskolázott cowboy-ból a sorstársaiért küzdő aktivista. A szentimentalizmust és a didaxist minimálisra redukáló forgatókönyvnek is köszönhető, hogy a mutatvány sikerül, de a filmet elsősorban mégis a főszerepet alakító Matthew McConaughey világklasszis teljesítménye érdemesíti a figyelmünkre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11636