KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Puszta acél

Sneé Péter

Kockázatos az új, biztosabb befektetésnek látszik az egyszer már kapósat átpofozni és más címke alatt ismét áruba bocsátani. Az igazán nagy ötlet tehát nem alkotói, hanem marketing lelemény immár. Úgy adni el egy régi westernt, hogy az sci-finek lássék, kitűnő piaci elgondolás. Ráadásul a gyártási költséget is leszorítja, hiszen a majdani világégést követő új honfoglalás hősei a sivatagban bolyonganak, ezért nem kell díszlet, és a kukákból öltöznek, tehát nincsen szükségük különösebb kosztümre. A reklám pedig bízvást építhet valamennyi divatos akciós műfajra, elvégre a dizájn vadnyugati csupán, a technológiát Japánból, valamint Dél-Koreából importálják: pisztoly helyett karateütésekkel, rúgásokkal és karddal küzdenek az ellenfelek. Kevés színész elegendő ehhez, a játszó személyek többsége kaszkadőr. Elenyészőek a járulékos beruházások is, a gyerek, a kutya és a szőke nő mellé csupán egy fodrászt kell szerződtetni, aki a hölgy festett fürtjeit ondolálja lakóbunkeri mélyén.

Dramaturg, szövegíró fölösleges. A „Megöllek! – Ne kapkodd el!” – típusú párbeszédek akár rögtönözhetőek, az egyetlen hosszabb monológ pedig úgyis azután hangzik el, hogy a deklamálót előbb megvágták, később egy körülbelül tizenöt centiméteres pengével mellbeszúrták, majd nyársra húzták.

Imponáló szónoki helyzet, kár, hogy nem blankverset választott a derék hullajelölt, dehát Shakespeare nyelve is odaveszett a tűzben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1197