KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Keleti nyugalom – A második Marigold Hotel

Simor Eszter

The Second Best Ex Marigold Hotel – brit, 2015. Rendezte: John Madden. Írta: Ol Parker. Kép: Ben Smithard. Zene: Thomas Newman. Szereplők: Dev Patel (Sonny), Tina Desai (Sunaina), Richard Gere (Guy), Judi Dench (Evelyn), Bill Nighy (Douglas), Maggie Smith (Lavinia). Gyártó: Blueprint Pictures / Participant Media. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 120 perc.

Az első film sikere után érthető az a szentimentalizmus és nosztalgia, ami arra késztethette John Maddent, hogy megrendezze a Keleti Nyugalom – A Marigold Hotel második részét. Az önironikusan csak „második legjobbnak” keresztelt folytatás (az eredeti cím: A Második Legjobb Marigold Hotel) leplezetlen célja, hogy az idősebb korosztályt ismét becsalogassa a moziba: hatvan év alatt a film megtekintése idősebb kísérővel ajánlott.

Az előző filmet is jegyző Ol Parker forgatókönyvírónak nem lehetett könnyű dolga, amikor a népes, már ismert szereplőgárdához kellett kitalálnia új történetet. Érezhetően küszködött is a feladattal, hogy minden egyes karakternek elegendő figyelmet szenteljen és saját cselekményszálat juttasson.

Öreg barátainkat Indiában nem a magas vérnyomás vagy az alacsony nyugdíj problémája, hanem az önmegvalósítás és az elköteleződés kérdése foglalkoztatja. Muriel (Maggie Smith), immár nem vendég, hanem előlépett Sonny oldalán a Marigold társmenedzserévé. Erőiket egyesítve próbálnak meggyőzni egy amerikai befektetőt arról, hogy építsen egy második szállodát. Sonny a közelgő – komoly bonyodalmakkal járó – esküvője (remek bollywoodi táncjelenet!) miatt szeretné az üzletet. A befektető, egy vendégnek álcázott ellenőrt küld a Marigoldba, ám mivel egyszerre két idegen érkezik a szállodába, nem biztos, hogy az új szereplőként színre lépő Richard Gere karaktere a beépített ember. A rengeteg cselekményszálnak és a kiszámítható bonyodalmaknak köszönhetően, a film leginkább egy szappanoperára emlékeztet. A drámai részek melankóliáját a történetet csaknem bohózatba fordító, a karakterek összetévesztéséből adódó gegek humora oldja fel. De A Második Marigold Hotelt nézhetjük akár romantikus komédiaként is, ahol folyamatosan azért szurkolunk, hogy végre beteljesedjen Evelyn és Douglas időtlen szerelme. A cukorsziruppal összeragasztatott epizodikus történetszövés ellenére, Madden érdeme, hogy karaktereit szeretettel ábrázolja és szívet melengető, ahogy a színészveteránok életre keltik őket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12152