KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Morgan

Soós Tamás Dénes

Morgan – amerikai, 2016. Rendezte: Luke Scott. Szereplők: Kate Mara, Anya Taylor-Joy, Paul Giamatti. Forgalmazó: GHE-Bontonfilm. 92 perc.

 

Az ember tervez, a gép meg végez vele. A mesterséges intelligencia-filmekből ismert ügymenet zajlik itt is, azzal a különbséggel, hogy a szintetikus DNS-ből kitenyésztett gépembert – az ötéves, de tizenötnek kinéző, dühkezelési gondokkal küzdő tinédzser Morgant – a tudósok a szüleiként nevelik; erőszakos kitörésének kivizsgálására érkezik a vidéki horrorkúriába a multicég kockázatkezelési tanácsadója. Ridley Scott fiának első filmjében nem az a kérdés, hogy emberré válhat-e az android, hanem hogy a szocializáció során mennyire tud felülemelkedni a természetén, és a megfelelő neveltetéssel eligazodni az emberi érzelmek kavalkádjában. Újat nem mond a film annak, aki látta az Ex Machinát (a Morgan stilisztikájában igen, rétegzettségében, iróniájában nem idézi Alex Garland remeklését), de izgalmasan tálalja az örök MI-kérdéseket – egészen addig, míg a rendező úgy nem dönt, hogy Tökéletes katonává képzi át ezt a Frankensteinbe oltott Hibridet, és az akciófilm véres módszerével zárja rövidre a válaszokat. Ezzel nemcsak az a gond, hogy Luke Scott nem veszi észre: feszültség az emberek és az érzelmeivel küzdő mesterséges intelligencia pszichológiai csatáiból fakad, hanem hogy akciót korántsem tud olyan hatásosan rendezni, mint vészjósló atmoszférát, és sután felépített és -snittelt verekedésekkel csapja szét a suspense-t. Kihagyott, de érdekesen kihagyott ziccer a film, ami után az ifj. Scottra és a Morgant hideglelős hatással játszó Anya Taylor-Joyra (A boszorkány) is érdemes lesz odafigyelni.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13065