KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fedőneve: Donnie Brasco

Turcsányi Sándor

 

Mindig az élet produkálja a legizgalmasabb dolgokat. Joe Pistone FBI ügynök jól beleépült a New-York-i maffiába, már majdnem családtag lett, mikor a főnökség lefújta az akciót.

S mert az élet a legizgalmasabb, ezért Mike Newell, a Négy esküvő, egy temetés rendezője a fent vázolt történetből roppant unalmas filmet készített Johnny Depp és Al Pacino szerencsétlenkedése köré. A mű egyébként a maffiamesék utcai ágából való, mintha egy Pileggi könyv alapján rendezte volna Scorsese. Talán ez a baj. Lehet, hogy a maffiózó otthon valóban mackófelsőben és atlétatrikóban nézi a tv-shoptól vásárolt Amerika élővilága című kazettákat, de ebből rendezzen filmet a magyar dokumentarista.

A mobster legyen olyan, mint Coppolánál, vagy mint korábbi idők fekete filmjeiben. Öltözzön úgy, ahogy a moziban látta, lőjön mint a bolondóra, és szólítsák minimum Don Tranezzinónak. Legyen Keresztapa vagy legalább ángy. Valami ilyesmi lebegett Mike Newell szeme előtt is, hiszen kínjában Keresztapa-idézetekkel rakta tele filmjét. Ilyet még nem láttam. Minden mondat, minden gesztus és számos szereplő is egyenes úton vezethető vissza a nagy műhöz. E szándék néha vicces formában valósul meg, ilyenkor lehet nevetni is. Ám mint örömforrás halványan buzog, húsz perc után unalmas, látta ő is, láttam én is, csak neki semmi sem jutott róla az eszébe.

Johnny Depp most jobb, mint Al Pacino, de ez nem volt és nem is lesz mindig így.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1670