KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szállító

Mátyás Péter

 

Luc Besson ezúttal nem bíbelődik a rendezés nehézségeivel, csak íróként és producerként jegyzi a filmet. Öt perc elteltével mégis mindenki felfedezi a kéznyomait, a téma és a stílus alapján könnyen azonosítható a mester. A szállító helye ott lesz – egy polccal alacsonyabban a Leon, a profi és a Nyikita alatt – valahol a Taxi mellett.

Frank, a Brit Hadsereg hajdani katonája most a francia tengerparton él, egy erődítményszerű luxusvillában. A helyi alvilág megrendeléseit teljesítve ismeretlen tartalmú csomagokat kézbesít. Nincsenek kérdései, nem akar többet tudni, mint amennyi a feladat elvégzéséhez szükséges. Elegáns öltözködése, udvarias modora mögött egy higgadt, mindent pontosan kiszámító profi rejtőzködik. Munkájában három elv vezérli; sose változtass a megállapodás feltételein, ne kérdezz neveket, és sose nézd meg a küldemény tartalmát. Egyszer megszegi a harmadik szabályt, és a felbontott csomagban egy vonzó, fiatal kínai lányt talál, magára haragítva ezzel az embercsempészek népes kolóniáját.

A hongkongi akciófilmes, Corey Yuan vállalta a rendezést. A jellemrajzokkal nem sokat törődött, minimálisra redukálta a párbeszédeket, csipetnyi humorral fűszerezte a pergő képeket. Itt nem szabad semmit komolyan venni, csak a látványosság számít. A fantasztikus fegyverekkel, a megkoreografált verekedésekkel, a hihetetlen autós üldözésekkel tékozló módon bánnak, lélegzetvételnyi szünetet sem engedélyezve nekünk. A hasonló zsánerű filmek szellemisége azonban végig kísért bennünket. Mintha generálszósszal öntötték volna le Besson korábbi műveit: a friss ízek eltűntek a jellegtelen egyformaságban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2053