KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Én, a kém

Csillag Márton

 

Az Én, a kém esetében több szempontból is különleges filmmel van dolgunk. 1. A történet alapjául szolgáló, 1965 és ’68 között futó I Spy című amerikai tévésorozat főszereplői (Bill Cosby és Robert Culp) a médiatörténelem első pepita buddy-párosát alkották, azaz személyükben a képernyőn először alkotott megbonthatatlan kettőst egy fekete és egy fehér figura. 2. Eddie Murphy és Owen Wilson életükben először forgattak együtt B-kategóriásra sikeredett filmet. 3. A forgatás kedvéért Andy Vajna elterelte a hetes buszt.

Az eredetileg prágai akciójelenetekre írt történet középpontjában egy szupertitkos amerikai lopakodó eltűnése áll. A felbecsülhetetlen értékű repülőt egy Gundars nevű nemzetközi bűnöző Budapesten akarja minél jobb áron eladni egy minél veszélyesebb vevőnek Az USA Nemzetbiztonsági Hivatala szép fővárosunkba küldi hát Scott ügynököt (Wilson), hogy a világbajnoki címének megvédésére készülő Kelly Robinson bokszolót (Murphy) pajzsul használva Gundars közelébe jusson, és visszaszerezze a lopakodót. A páros budapesti kalandjai a város világörökséggé nyilvánított részeire korlátozódnak, a kijelölt határokon belül azonban minden száguld és robban. A döcögős történet érdekességét csupán az adja, hogy az aktuális menekülés/kergetés közben hőseink mintha azon gondolkodnának, mi is lehetne a következő lépés egy kevésbé fantáziátlan forgatókönyvben. Nem jut eszükbe semmi. Betty Thomas rendező filmje nem teljesíti vállalásait, hiszen másfél órában szeretne Bond-paródia, buddy-komédia, sikeres tévésorozat filmes adaptációja és a Murphy-életmű méltó darabja lenni. Ami pedig valaha a jobb napokat látott Oliver Wood képeit illeti – Budapest még a Barátok közt főcímében is jobban mutat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2098