KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kiss Kiss (Bang Bang)

Tamás Amaryllis

 

Stewart Sugg thriller-komédiaként reklámozott alkotásának igazi meglepetését nem a fergeteges rendezés, hanem a Chris Penn által hozott Bubba-remeklés jelenti. A Kiss Kiss (Bang Bang) tőle válik felejthetetlenné. Pedig Stellan Skarsgardot felülmúlni, önmagában sem kis színészi teljesítmény.

Chris Penn egy harminc körüli, betegesen elhízott, mentálisan ötéves férfit/fiút/óriáscsecsemőt játszik, aki még életében nem lépett ki a családi otthon falai közül. A sors úgy hozza, hogy „bébiszitteréül” szegődik egy alkoholista, kemény fickó: Felix. A nézőnek végig az az érzése, hogy Bubbát nem színész hozza, hanem valaki önmagát alakítja, aki anno nem egészségesnek született. Nem egy elliliomosodott lélekről van szó, hanem egy százhúsz kilós érzékeny és törékeny gyermeket látunk. Ártatlan és egyszerű. Megrendítően gyengéd. Bájos. Hatalma: a határtalan bizalom. Nem érdekből, nem haszonból, hanem szabadon bízik. Mindenkiben. Nem érte el a sikerhajhászás, az egymáson átgázolás légüres tere, a cinikus objektivizmus, a pszichikus devalváció. Könyvet lehetne írni arról, ahogy odabújik – a mélyhűtött valóságban élő – „bébiszitteréhez”, lángoló gyermekséggel, tiszta tekintettel. Nem színészi bűvészmutatvány ez a Szent Néző ájult ámulatát kivívandó, hanem a személyiség szabadon engedése. Én, a gyermek, aki gyenge vagyok, aki védelemre szorulok, szeretnék mindenkit védelmembe venni…

Kis is ez a Chris Penn alias Bubba? Bármilyen hihetetlen, de Sean Penn kisöccse, aki tizenhat évesen Coppola Rablóhalában debütált, és szakmai pályájának mélypontját követően Tarantino Kutyaszorítóban című filmjében érezte először úgy, hogy megjegyezhető a neve. A csendes években újrakezdte kick-boxing karrierjét, az amerikai bajnokkal, Don Wilsonnal is ringbe szállt. Mindezek után mit lehet mondani? – Benne voltam a csodában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2533