KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Jan Poą (1920-1996)

Szoboszlay Péter

Életének 76. évében elhunyt Jan Poą, művészettörténész, filmdramaturg és forgatókönyvíró – adja tudtunkra a szomorú hírt a fekete keretes gyászjelentés a barátoknak, akik közelről ismerhették és szerették, s azoknak is, akik csak cikkeit, kritikáit, tanulmányait olvashatták vagy megszámlálhatatlanul sok animációs film stáblistáján láthatták a nevét.

Jan Poą a háború utáni csehszlovák animációs film, a legendás cseh iskola nagy korszakának tanúja, egyik meghatározó – 1968 után természetszerűen félreállított, de így is tevékeny –, fontos szereplője volt. Forgatókönyvek, tanulmányok, kritikák szerzője, sok-sok animációs film dramaturgja.

Kortársa, munkatársa és barátja Hermina Tirlovának, Jiři Trnkának, Karel Zemannak, Jiři Brdečkának, Eduard Hofmannak, Bretislav Pojárnak, Vaclav Bedřichnek, Jan ©vankmajernek, Jiři ©alamunnak, hogy csak a nálunk legjobban ismert csehszlovák animációsfilmeseket említsem. De ő a Kratochvílben (Dél-Csehország) létesített, a csehszlovák rajz- és bábfilmnek szentelt állandó kiállítás és gyűjtemény egyik megálmodója, létrehozója és gondozója is.

Gazdag életű ember volt, egy nagy korszak tanúja és aktív formálója, de legfőképp megnevezhetetlen közintézmény, akinek életeleme volt a művészeti segélynyújtás, akinek könyvtárakat, képtárakat megszégyenítő gyűjteménye mindig barátokra, látogatókra, érdeklődőkre várt.

1979-ben találkoztam vele először Prágában a Magyar Intézet egyik vetítésén, majd otthonában, könyvei, képei között, ahol a legnagyobb meglepetésemre – a többi között – az egész magyar ammációsfilm gondosan rendszerezett dokumentumaival (cikkek, képek, életrajzok...), mindenre s mindenkire kiterjedő kérdéseivel szembesülhettem; pedig tényleg mindent tudott mindnyájunkról, az egész szakmánkról. (E ténynek csak növelte az értékét, hogy ilyesfajta érdeklődéshez az ember itt, Magyarországon, igazán nem volt hozzászokva.)

Halálával nemcsak a cseh és szlovák, hanem az egész magyar mozgóképgyártás, de legfőképp a magyar animációs film veszített egy távoli, igaz barátot.

A Filmvilág 1990. júniusi számában megjelent, Jan ©vankmajerről írt tanulmányának címével szeretnék búcsúzni öreg barátunktól: minden hatalmat a képzeletnek!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=302